HATHA YOGA - G-Portál

KRIYA YOGA tanítványi láncolat

Amikor egy keresõ egy iskola felõl érdeklõdik, akkor általában megkérdezi menyire autentikus az iskola, a jelenlegi tanító(k)nak ki(k) volt(ak) a mestere(i). A mestervonalat szanszkritul paramparának nevezik, a mestert gurunak, a mester mesterét paramgurunak, annak a mesterét paramparamgurunak. A mi paramparánk Babadzsitól a misztikus himalájai jógitól ered és a jelenlegi guru Paramahamsa Prajnanananda, aki 1960-ban született az indiai Orissa államban. Mellette az iskolának számos acharyaja azaz tanítója van, szerzetesek és világiak egyaránt. A szerzetes tanítok mindannyian a Giri-rend tagjai, ez egyike a Sankara által alapított 10 rendnek. A giri szintén szanszkrit szó és hegyet jelent. Az említett tíz szerzetesrend tagjait swaminak nevezik. Egy szerzetes nem szükségképpen jógi és egy jógi nem szükségképpen szerzetes. A Giri rendre jellemzõ, hogy szerzeteseik jógik is. Az indiai tradíció úgy tartotta, hogy jógával csak az foglakozhat igazán, aki a lemondás ösvényére lépett, tehát házasságban élõk erre nem igazán alkalmasak. Babadzsi szándéka pont az, hogy tudomására hozza a világnak, ahhoz, hogy valaki jógivá váljon, nem kell szanjaszinná válnia, azaz nem kell visszavonulnia a világ dolgaitól. Itt meg kell jegyezni, hogy minden Swami szanjaszin, de nem minden szanjaszin, szerzetes. A szanjaszin es a grihaszta szanszkrit szavak, az elõbbi a lemondást választó embert, míg az utóbbi a házasságban élõt jelenti. Paramparánkban Babadzsi elsõ tanítványa, Lahiri Mahasaya polgári nevén Shyamacharan Lahiri grihaszta azaz családos ember volt öt gyermek apja, indiai brit közalkalmazott majd késõbb nyugdíjas, nem alapított semmilyen szervezetet, szerény otthonában tanított. Tanítványai közül a paramparánk szempontjából ketten kiemelt fontosságúak. Az egyikük Swami Shriyukteshwar Giri, aki eredetileg szintén grihaszta volt, csak miután özvegy lett lépett be a Giri rendbe. A másik, aki egyben a legfiatalabb tanítvány Bhupendranath Sanyal, ugyancsak házas volt hat gyermek apja. Gurunk guruja, azaz a paramgurunk Paramahamsa Hariharananda Giri, aki 2003-ban hagyta el fizikai testét, 1907-ben született Bengálban. Mesteri Shriyukteshwar és Bhupendranath Sanyal valamint Yogananda és Swami Satyananda (polgári neve Manmohan Mazumdar) Giri utóbbi ketto Shriyukteshwar tanítványai, Nyugaton Yogananda neve vált közismertté Európában fõleg alapmûnek számító önéletrajza folytán, ugyanis tevékenysége miután elhagyta Indiát, kizárólag az USA-ra korlátozódott.

Babaji

A nagy avatár Babadzsi. Az avatár egy megnyilvánuló szellemi létezés, amely túllép az emberi korlátokon. Babadzsi a távolból irányít, ritkán látható. Fénykép nincs róla, a mûvészi rajz Yogananda útmutatása alapján készült, ahogy egy napon megjelent neki. Legtöbbször a Himalájában érzékelhetõ a jelenléte. Babadzsi szándéka az volt, hogy a világ tudomására hozza: aki jógivá akar válni, nem kell a világtól elvonulnia.

Lahiri Mahasaya

Lahiri Mahasaya 1861-ben elsõként kapta meg a Kriya jóga beavatást és irányítást Babadzsitól, a Himalájában. A történet szerint egy nap a munkáltatója áthelyezte õt a Himalája lábainál levõ egyik kisvárosi irodájukba. Megérkezése után egy séta során megjelent neki Babadzsi, és egy barlangban megtanította a Kriya jóga tudományos technikájára. Babadzsi azt mondta neki, avasson be mindenkit, aki õszintén elhatározta, hogy megtanulja és gyakorolni fogja a Kriya jógát. Ettõl kezdve Lahiri Mahasaya hívek ezreit avatta be és irányította. Ezért gyakran emlegetik õt a Kriya jóga Atyjaként. Lahiri Mahasaya családos ember volt, öt gyermek atyja, közalkalmazott, aki szerény otthonában tanított.

Sri Yukteswar

Sri Jukteswar swami India õsi örökségétõl megvilágosult rhisi-jeinek tökéletes példája, akit életétõl és tanításaitól az egész világon megihletett emberek Jnanavatar-ként (a bölcsesség testet öltése) tiszteltek. Azt az önuralmat, és isteni megvalósulást testesítette meg, ami az idõk kezdete óta minden Igazságkeresõ legmagasabb célja.

Életének kezdete
1855-ben Kalkutta közelében Serampore-ban született Priya Nath Karar néven. Már kisfiú korában megnyilvánult Priya éles esze és a tudásszomja. Mint ahogy sok nagy elmével megesik, a szokásos iskolai tanulmányokat inkább akadályoztatásnak mint segítségnek érezte, így tanulmányai nem tartottak sokáig.
Még kisfiú volt, amikor apja meghalt, ennek következtében nagyon fiatal korban magára kellett vállalnia a család és a birtokok fenttartásának felelõsségét. Fiatalemberként nõsült meg, de felesége néhány év múlva meghalt, egyetlen gyermekük, egy lány pedig fiatalasszonyként, kevéssel esküvõje után távozott. Priya Nath Igazság keresése a benáreszi nagy mesterhez, Lahiri Mahasayahoz vezette, aki a Kriya jóga meditáció szent tudományát az Isten-megvalósulás leghatékonyabb eszközeként dícsérte, és aki elõször tanította nyíltan modern korunkban ezt az õsi tudományt. Lahiri Mahasaja vezetésével, és saját gyakorlása eredményeként Sri Jukteswar elérte a legmagasabb szellemi állapotot, amelyben, ahogy a Szent Tudomány-ban írja, elhagyta saját énjének hiábavaló elkülönült létezésését, és eggyé vált Vele, az Örök Lélekkel, az Istennel, az Atyával. Ez az Istennel való egyesülés a Kaivalya, az ember végsõ célja.

Sri Jukteswar felismerte, hogy a Kelet spirituális örökségének és a Nyugat technológiájának, tudományának szintézise sokat tehetne a modern világ anyagi, pszihológiai, lelki szenvedésein. Meg volt gyõzõdve arról, hogy hatalmas elõnyök származhatnának, egyedileg és nemzetközileg is, a két kultúra legjobb tulajdonságainak cseréjébõl. Ezek a gondolatok Mahavatar Babadzsi-val, Lahiri Mahasaya gurujával való emlékezetes találkozása során kristályosodtak ki benne 1894-ben. Sri Jukteswar így mondta el a felejthetetlen történetet.

„Üdvözöllek Swamiji,” mondta szeretetteljesen Babaji.
„Uram, mondtam nyomatékosan, én nem vagyok swami.”
„Azok, akiknek Isten által irányítva a swami címet adományozom, sohasem vetik le magukról.” A szent egyszerûen beszélt velem, az igazságban való mély meggyõzõdés hangzott szavaiból; folyamatosan ellepett lelki áldásának hulláma. Mosolygott, amikor az õsi szerzetesi szabályzat szerint hirtelen az engem így megtisztelõ, nyilvánvalóan nagy, angyalszerû, emberi formában levõ lény lábaihoz borultam.
„Látom, téged egyszerre érdekel a Kelet és a Nyugat” Babaji arca sugárzott a helyesléstõl. „Érzem, hogy szíved fájdalma az összes embernek elég lenne. Ezért rendeltelek ide. A Kelet és a Nyugat az aktivitás és a lelkiség keverésével egy arany középutat hozhatna létre” – folytatta. „India sokat tanulhatna a Nyugattól az anyagi fejlõdés tekintetében, viszonzásképpen India megtaníthatná a Nyugatot egyetemes módszerekre, amelyekkel a Nyugat vallásos hitét a jóga tudomány megrendíthetetlen alapjaira helyezheti. Neked Swamiji, részt kell vállalnod a Kelet és Nyugat közti eljövendõ harmónikus cserében. Néhány év múlva küldök neked egy tanítványt, akit kiképezhetsz a nyugaton való jóga terjesztésre. Sok nyugati lelki keresõ lélek rezgése áradatként áramlik felém. Lehetséges amerikai és európai szentek létét érzem, akik a felébredésre várnak.”
„A kérésemre – mondta a nagy mester – nem írnál egy rövid könyvet a Keresztény és Hindu szent szövegek mélyén meghúzódó harmóniáról? Alapvetõ egységük jelenleg a felekezeti különbségek miatt rejtve marad az emberek elõtt. Mutasd be párhuzamos hivatkozásokkal, hogy ihletett fiai által Isten ugyanazokat az igazságkat mondja.”

Visszatérve Serampore-ba Sri Jukteswar megkezdte irodalmi erõfeszítéseit. „Az éj csendjében buzgón a Biblia és a Sanatan Dharma összehasonlításával foglaltam el magam.” Emlékezett késõbb. „Idézve az áldott Urat, Jézust, kimutattam, hogy tanításai lényegileg azonosak a védák kinyilatkoztatásaival. Paramgurum segítségével könyvem, A Szent Tudomány elég hamar kész lett.”

Bhupendanath Sanyal

Shrimat Bhupendranath Sanyal (más néven Sanyal Mahasaya). aki Lahiri Mahasaya legfiatalabb tanítványa. Családos ember volt, nagy tudású, spirituálisan igen elõrehaladott és tucatnyi spirituális könyv írója. Orissza állam Puri városában és Bihar állam Bhagalpur városában létesített ashramokat. Õ avatta be Paramahamsa Hariharanandát, aki Puriban élt hosszú ideig az õ közvetlen társaságában és vezette õt a spirituális úton.

P. Yogananda

1910-ben történt, hogy Sri Yukteswar találkozott azzal a jóga nyugati terjesztésével megbízott tanítvánnyal, akinek küldését Babaji igérte meg találkozásuk során. Õ volt Mukunda Lal Gosh akinek késõbb Sri Jukteswar A Paramahamsa Jogananda szerzetesi nevet adományozta. Az Egy jógi önéletrajza címû könyvében Paramahamszadzsi gurujának elbûvölõ életrajzi portréját nyújtva részletesen leírta Swami Sri Jukteswar alatt lelki fegyelemmel töltött sok évét. 1920-ban Sri Yukteswar swami elküldte Paramahamsa Yoganandát Amerikába, hogy elvégezze a feladatot, amirõl évekkel azelõtt Babaji beszélt- hogy az egész világ igazságkeresõi számára elérhetõvé tegye a Kriya jóga felszabadító tudományát. Ebbõl a célból egy nemzetközi Önmegvalósító Társaságot alapított, Los Angeles-i központtal. Yogananda a Nyugaton töltött három évtizede alatt Amerika legtöbb nagyvárosában elõadásokat tartott. Számtalan könyvet írt, széles körben jóga gyakorlat sorozatokat készített otthoni gyakorlásra; szerzetes tanítványokat képzett ki, hogy a Mahavatar Babaji és Sri Jukteswar által rábízott humanitárius és lelki munka szüntelenül folyjon.
Sri Yukteswar mahaszádhija után, amikor Joganandadzsi szeretett guruja elvesztésén bánkódott, és elõkészületeket tett Amerikába való visszatértére, feltámadott formában megjelent elõtte Sri Jukteswar. E rendkívüli esemény leírása és Sri Jukteswar magyarázatai a kozmikus teremtés igazi természetérõl, a halál utáni életrõl, a halhatatlan lélek folyamatos spirituális fejlõdésérõl- Paramahamsa Joganandadzsi Egy jógi önéletrajza címû könyvének egy egész fejezetét képezi.

Satyananda

Swami Satyananda Giri Swami Srí Yukteshwar egyik legkiemelkedõbb tanítványa és Paramahamsa Yogananda gyerekkori barátja. Õ volt Ranchiban a Brahmacharya Ashram acharyaja (tanítója) és a Karar Ashram elnöke haláláig (mahasamadhiba lépéséig). Paramahamsa Hariharananda egyik Mestere.

P. Hariharananda

1907 május 27-én született a szent Gangesz folyó partján fekvõ nyugat-bengáliai Habibpurban. Élete három jóga (karma-cselekvés; jmana-tudás; bhakti-odaadás) szintézisévé formálta, és mindenek fölött példamutató jógivá vált. 1974-ben Baba Hariharananda nem tudta tovább megtagadni sorsát, véghez kellett vinnie isteni küldetését. Elõször Svájcba utazott, késõbb Németországba, Franciaországba, Hollandiába, Belgiumba Angliába és még sok más európai országba. 1975-ben elutazott az Egyesült Államokba, Kanadába és Dél-Amerikába is. Több mint 20 éven keresztül folyamatosan és önzetlenül utazott szerte a világban. Ezalatt az idõ alatt sok-sok tanítványt ösztönzött isteni küldetésének követésére, a Krija Jóga gyakorlására. Szeretetteljes, gondoskodó és gyengéd volt, soha nem volt távolságtartó és rideg. Maga volt a szeretet, az odaadás és a szolgálat inkarnáiója. Élete a lemondás és a isten-tudatosság mintaképe. 2002 december 3-án délután 6 óra 48 perckor (az USA keleti partvidékének zónaideje szerint) Paramahamsa Hariharananda békében elhagyta halandó testét egy utolsó lélegzetvétel után. 2002 december 10-én Paramahamsa Hariharananda testét hazaszállították India Anya távoli partjaira, hogy együtt pihenhessen õseivel. A megvalósult mesterek tanításaik révén örökké jelen vannak.