|
31. Szvámi Ráma, Rudolf Ballentine, Szvámi Adzsaja: Jóga és pszichoterápia
A jóga a legősibb folyamatos rendszer, mely az önkéntes fizikai és mentális önuralommal, s a módosult tudatállapotokkal foglalkozik. A jóga pszichológiájában központi helyet foglal el az az elmélet, miszerint több különböző létezési szint van, és mindegyik képes megfigyelni és ellenőrizni az alatta lévőt. Számos ilyen szint létezik a mindennapi gondolkodás síkján túl. A jóga és meditáció munkája és játéka e magasabb szintek szisztematikus felfedezése, fejlesztése és a velük való kísérletezés. E könyv célja nem a jóga pszichológia vagy a modern pszichológia kritizálása, hanem azoknak az elméleteknek és gyakorlatoknak bemutatása, melyeket tapasztalataink alapján értékesnek tartunk az ember fejlődése és kiteljesedése szempontjából.
32. Szvámi Ráma: Szabadulás a karma kötelékéből
A kötetben olvasható nyolc tanításban Szvámí Rama az emberre háruló leglényegesebb felelősségnek, önmaga megértésének távlatait mutatja meg. A karmát, vagyis a cselekvés és a létezés működését több szálból sodort kötél jelképezi, ami a szenvedés szorításában tartja és számos újjászületésbe kényszeríti az ént. A karma kötelének szálait a cselekedetek, a gondolatok, a vágyak és a személyiségnek az öntudatlan elme mélységeiben megbúvó, rejtett hajlamai alkotják. A karma ezen alkotóelemeinek a hatása abban áll, hogy az elcsöndesülés keresése közepette az állandó háborgás és a kifelé-irányultság állapotában tartják az elmét. Ennek eredményeképpen az elmét rabul ejtik a tárgyak, az eszmék stb.
* * * * *
33. Vígh Béla: A jóga és az idegrendszer
" Ha a jóga szóba kerül, általában az úgynevezett jógatornára gondolunk. Pedig a jóga a régi Kelet emberének sajátságos ismeretrendszere. A lényege az elmélyült önmegfigyelés, ennek révén testi és szellemi működéseink minél tüzetesebb megismerése, és az ismeretek felhasználása - módszeres gyakorlati formájában - egészségünk tartós megőrzése és önmagunk tökéletesítése érdekében. - Előzó könyvében a szerző a hatha jógát, valamint a jóga egészségügyi szabályait vonta a tudomány nagyítója alá. E második könyvének témáját idegrendszeri jógának mondhatnánk, amely az emberi test életműködéseinek, különösen pedig érzelmeinek-érzéseinek megfigyelésén és befolyásolásán keresztül jut el a céljáig: a sokszor megcsodált, magas fokú akaratnevelésig. Bár a jóga megalapítói és művelői mit sem tudtak a mai értelemben vett idegrendszerről, mégis olyan ismeretek birtokába jutottak, amelyek jó része ma is tudományos értéknek számít. Módszereiket a szerző az idegélettan szemszögéből vizsgálja és magyarázza, s teszi így elsajátíthatóvá a mai ember számára is."
* * * * *
34. Weninger Antal: Az idő partján
* * * * *
35. Wojtilla Gyula: A mesés India
"India az európaiak tudatában mindig is a csodák országaként élt, és már a legrégibb időktől kezdve sokan próbálkoztak azzal, hogy eljussanak erre a titokzatos tájra, a mahárádzsák, páriák, kígyóbűvölők, jógik, szent tehenek, elefántok, drágakövek, fűszerek földjére, ahol az emberek kasztrendszerben élnek, és a lélekvándorlásban hisznek. Kötetünk ennek a kontinensnyi országnak közel négy évezredes történetébe szeretné az olvasót bevezetni, az ie. 3.-2. évezredtől kezdve, amikor kialakult az első jelentős indiai civilizáció, a XVII. századig, a mogul uralom bukásáig s az angol gyarmatosítás kezdetéig. Képet kíván adni a térség földrajzi, politikai, gazdasági, társadalmi viszonyairól, mindennapi életéről, népeiről, vallásairól, kulturális életéről, művészetéről úgy, hogy közben megmutatja, hogyan váltak indiaivá az évezredek során e térségbe érkező újabb és újabb hódítók, és miként ötvöződött össze kultúrájuk az ókori indiai kultúrával."
* * * * *
36. Yesudian, Selvarajan: Sport és jóga
* * * * * |
AJÁNLOM AZ OLDALT
