Jegyzetek

1) Siva neve, a jóga-hagyomány őt tartja az első (ádi) náthának, azaz védelmező úrnak.
2) A rádzsa (királyi)-jóga a meditáció jógája, a legmagasabb tudatállapot.
3) Tökéletessé vált jógik.
4) A tejtenger kiköpülésének legendájában Visnu isten teknős alakjában tartotta meg hátán a köpülőfának használt Mandara-hegyet.
5) Mértékegység, kb. 183 cm.
6) A szövegben kétszer szerepel a tapasz (vezeklés) szó. Az egyik feltételezhetően helyesen dzsapa (mantrák, azaz szent szövegek, imák recitálása).
7) Azaz: üljön rá a bal lábszárára, és a jobb lábát helyezze a bal combjához.
8) Lásd: I. 46.
9) A Kundaliní egy kígyóval szimbolizált energia, mely a központi csatorna (szusumná) bejáratát elzárva szunnyad. A jógi célja ezen energia felébresztése, s a központi csatornán át a fejtetőig való emelése.
10) A csandra (hold) itt jelentheti a férfimagot vagy a fej egy meghatározott pontját, amelyből "nektár" csöpög (lásd: III. fejezet).
11) Szusumná: a központi testvezeték, csatorna (nádí). A jógi célja, hogy a Kundalinít ezen a csatornán fölfelé áramoltatva a koponyatetőig juttassa, ily módon elérve a megváltást.
12) Az I. 18. versben Szvátmáráma a nem-ártást a főbb szabályok között említi.
13) A nádík a hindu elképzelés szerint a testet behálózó finom energia-csatornák, melyekben a testlevegők áramlanak. Legfontosabbak a szusumná, az idá és a pingalá.
14) A testben áramló öt levegő (prána, apána, udána, vjána és szamána) egyike.
15) A kumbhakákról (lélegzet-benntartásról) lásd a II. fejezetet, a 43. verstől.
16) Az unmaní (tudatosság nélküli)-állapotról lásd a II. 42. verset, ahol az unmaní szinonimájaként a manónmaní (tudatosság nélküli tudat) szó szerepel.
17) A három bandha (zár) a torok, a has, illetve a végbél összeszorítása a célból, hogy a testlevegők a szusumnába áramoljanak. Lásd a III. 10-31. verseket.
18) A khécsarí (égben járó) nevű mudráról (jelképes testtartásról) lásd: III. 32., a nádáról (belső hangról), valamint a lajáról (feloldódásról) pedig IV. 64.
19) Egyes kommentárok szerint a legfőbb istenségre.
20) A sakti (erő, energia) a Kundaliní szinonimája is.
21) A mudrákról lásd a III., a tisztító gyakorlatokról pedig a II. tanítást.
22) Kínai datolya (Zizyphus jujuba).
23) Aszat vagy bűzaszat (Asa foetida). Gyantájából hagymához, fokhagymához hasonló ízű fűszert készítenek.
24) Olvasztott vaj.
25) Uborkaféle.
26) Pránájáma: lélegzet-szabályozás, megnyújtás illetve visszatartás.
27) Azaz a szusumnában.
28) Tiszta tulajdonságokkal rendelkező elmével.
29) A kumbhakákról (lélegzet-benntartásról) lásd a II. fejezetet, a 43. verstől.
30) A három testnedv (dósa) az epe, a testszél és a nyálka.
31) Kb. 7,5 cm.
32) Kb. 7 méter.
33) Ebben az ászanában a jógi guggolva a sarkain ül, térdeit messze tartva egymástól.
34) Kb. 22,5 cm.
35) Pl. olajjal vagy méhviasszal.
36) Szanszkritul divjadristi (tisztánlátás, clairvoyance).
37) Az istenek száma bizonytalan, de gyakrabban mondják harmincháromnak.
38) Dzsálandhara bandha (torok-zár) és uddijána bandha (has-zár): lásd a III. tanítást.
39)Azaz a szusumnába.
40) Kámadéva az ind szerelemisten.
41) A jóginí női jógi, varázslónő.
42) A szívlótusz, más néven anáhata-csakra, energiaközpont a finomtestben, a szív tájékán.
43) Csomók a test energiahálózatában: a brahma-csomó a mellkasban, a visnu-csomó a torokban, a rudra-csomó a két szemöldök között helyezkedik el.
44) szahita: együttes, együtt járó, kévala: magában álló, egyedüli.
45) Az égi, földi és földalatti világ.
46) A hindu mitológiában az ezerfejű Sésa kígyódémon testén nyugszik a hét pokol és a hét felsőbb régió - az egész világ.
47) A lótuszvirágokkal szimbolizált csakrák (lásd a szójegyzéket).
48) A szusumná.
49) A Kundalinít.
50) A szóösszetétel első tagja a vadzsra (itt valószínűleg a hímvesszőt jelenti), a második jelentése azonban bizonytalan.
51) A nyolc természetfölötti képesség Bhódzsa Jógaszútra-kommentárja szerint: atomnyivá-, könnyűvé-, súlyossá- illetve határtalanná válás, ellenállhatatlan akarat elnyerése, uralom
a test és az elme fölött, uralom az elemek fölött és a vágyak beteljesedése.
52) Szélistenek.
53) A trivéní (hármas összefolyás) a Gangesz, a Jamuná és a Szaraszvatí folyók találkozása, itt az idát, a pingalát és a szusumnát szimbolizálja.
54) A Himálaja egy szent magaslata a Gangesz forrásához közel, Siva isten lakhelye. A fenti szövegben a két szemöldök közötti pontot, az ádnyá-csakra helyét jelöli, ami gyakori koncentrációs pont a jóga-gyakorlatok során.
55) Vagy: "farpofáit üsse össze finoman."
56) A Kundaliní halott-szerű állapota, azaz kiegyenesedése.
57) Az emésztés tüzét.
58) Euphorbia antiquorum.
59) Terminalia citrina.
60) A három út a nyelőcső, a légcső és a nyelvcsap, avagy a garat, az orrüreg és a szájüreg. Ezek találkozásához, vagy egymás után mindegyikhez kell odailleszteni a nyelvet.
61) Kissé homályos utalás, valószínűleg a nyelv odaillesztésére vonatkozik.
62) Hüvely, méh.
63) Ez a vers csak a Bihar School of Yoga által kiadott szövegváltozatban szerepel.
64) A szóma a védikus kor szent, rituális itala. Itt a "Holdból" csöpögő nektárra utal.
65) Mitológiai kígyóalak.
66) A tizenhatlevelű lótusz a visuddha-csakra szimbóluma.
67)A Méru az istenek szent hegye, egyben a gerincoszlop szimbóluma.
68) A "Holdból" csöpögő nektár.
69) A náda itt talán a radzsaszt (a menstruációs vér illetve a női nemi szervek váladéka) jelenti.
70) A manipúra-csakra tájéka.
71) A "Holdból" folyó nektárt.
72) Az ádhárák (támasz, alap) a csakrákhoz hasonló központok a testben.
73) Napnak a köldök feletti tájékot nevezik.
74) Lehetséges, hogy a nektár szimbóluma.
75) Jelenthet izomösszehúzást is.
76) Ez a vers csak a Bihar School of Yoga által kiadott szövegváltozatban szerepel.
77) Talán a vizeletet jelenti.
78) A kápálika (koponyás) egy koponyacsészével kolduló saiva szekta, illetve követőinek neve.
79) A csándrí (holdas, holdfény) szó itt talán a férfimagot jelenti.
80) A Brihadáranjaka-upanisad VI. 4. 4-5. része szerint a mellkasra és a szemöldökre.
81) A 99-103. versek csak a Bihar School of Yoga által kiadott szövegváltozatban szerepelnek.
82) Gumó, (szanszkritul kanda), a prosztata közelében lévő szerv, minden nádí kiindulópontja.
83) Kb. 23 cm.
84) Kb. 7,5 cm.
85) Más néven sziddha-ászanában (ld. I. 39).
86) Lásd II. 59-67.
87) Kb. másfél óráig.
88) A mandala (kör, ciklus) szót ebben a kontextusban általában negyven nap időtartamnak fordítják.
89) Szamádhi (összerakás, egyesítés): a legfőbb tudatállapot, minden jóga-gyakorlat végcélja. Lásd a IV. tanítást.
90) Rudrání Rudra (Siva) felesége. Itt valószínűleg a sámbhaví-mudrá szinonimájaként szerepel.
91) A vers szójáték a rádzsa (királyi)-jóga lehetséges jelentéseivel.
92) Itt valószínűleg a menstruációs vért, a férfimagot és a "Holdból" csöpögő nektárt jelölik.
93) A brahmannal (személytelen világlélekkel) való eggyé válásból fakadó boldogság.
94) A karana (gyakorlat) szó itt valószínűleg a mudrákra utal.
95) Karma (tett, cselekedet): ok-okozati törvény, mely szerint minden cselekedetünk jövőbeni sorsunkat határozza meg.
96) Brahmarandhra: a szahaszrára-csakra másik neve.
97) Utalás az idá és a pingalá csatornákra.
98) Az elmében lappangó hajlamok, emléknyomok, ösztönök, motívumok: tkp. karmikus (eredetű és hatású) csírák.
99) Más fordítók a rasza szónak férfimag helyett egy másik lehetséges megfelelőjét, a higanyt használják. Ennek oka valószínűleg a fém különös tulajdonsága (az egyetlen szobahőmérsékleten cseppfolyós, "mozgékony" fém), valamint az ind alkímiában és ájurvédikus orvoslásban betöltött fontos szerepe lehet. Mindazonáltal a fenti szövegösszefüggésben nem teljesen indokolt a használata.
100) Siva isten párja, hitvese.
101) Nehezen értelmezhető vers. Csak a Bihar School of Yoga által kiadott szövegváltozatban szerepel. Az "élőlények saktija" kifejezés valószínűleg a Kundaliníra utal. Az utolsó mondat az érzékekre és a testet alkotó elemekre vonatkozik.
102) Védák: az ind kultúra legrégibb szent szövegei. Sásztrák: tankönyvek. Puránák: mitológiai történetek.
103) Tantrikus művek, illetve tradicionális tanítások, szent szövegek.
104) A Védákban szereplő vagy azokhoz tartozó szent szövegek.
105) A linga (férfi nemi szerv, fallikus jelkép) Siva szimbóluma, Indiában vallásos tisztelet tárgya. Egyes kommentárok szerint ebben a versben a tisztelni ige a koncentrálni, a linga az átman (lélek, önvaló), az éjjel és a nappal pedig az idá és a pingalá szimbóluma. Ezek szerint a mondat jelentése: "Ne koncentráljon a lélekre, amíg a jobb és bal csatorna működésben van." Lehetséges azonban, hogy a linga szó a szusumnára utal. Ekkor a mondat jelentése: "Ne foglalkozzunk a szusumnával, amíg a jobb és bal csatorna működésben van."
106) A jóga-alvás során a gyakorló alvónak tűnik, tudatossága azonban az éberség egy mélyebb szintjén működik.
107) Ráma Visnu isten egyik megtestesülése, a Rámájana című ind eposz főhőse.
108) A szövegben az anala (tűz) szó szerepel, de a mondat értelme szempontjából helyesebb volna az anila (levegő) használata.
109) Szó szerint 1,25x10 millió.
110) A szövegben szereplő ghata szónál szerencsésebb volna a ghatá (erőfeszítés, szorgalmas gyakorlás) használata, amely által a 72. vers is új értelmet nyerne.
111) Anáhata (nem megütött), azaz magától szóló hang, a náda (belső hang) szinonimája.
112) A nagy űr (mahásúnja) a két szemöldök közötti területet jelenti.
113) Azaz a szamádhi állapotából.
114) A holdhónap fele, azaz tizennégy nap.
115) Üres, nyílt tér: a hang hordozó közege.

Szójegyzék

Ádinátha - 'első nátha', Siva nátha-jógik által adott neve.

anáhata náda - 'nem megütött morajlás/hang', ld. náda.

apána - ld. testlevegők.

ászana - 'ülés', a jógában: 'testhelyzet'.

átman - 'önmaga, önvaló, lélek'.

bandha - ld. zár.

belső hang - ld. náda.

bindu - 'pont, pötty, csöpp', [férfi]mag. A jóga-tantrában igen nagy jelentőséget tulajdonítanak a férfimagnak, a mag feletti uralom a jóga egyik fő célja.

Brahman - 'növekvés, kiáradás, ige, gyarapodás, varázs', az abszolút, örökkévaló, személytelen világszellem, az isteni forrás, amiből minden kiárad, s amibe minden visszatér.

brahma-nádí - a középső testvezeték (ld. szusumná) egyik elnevezése.

brahma-nyílás - (sz. brahma-randhra) a koponyatetőn lévő nyílás, a szusumná legfelsőbb pontja. A jóga célja a Kundaliní-energia e pontig való emelése.

csakra - 'kerék, kör', meghatározott szirom-számú lótuszokkal szimbolizált energiacentrum a finomtestben. Hét ilyen csakra van: a múládhára-csakra a végbélnyílás és a nemi szerv között, a szvádhisthána-csakra a nemi szerv és a gyomor között, a manipúra-csakra a köldöktájon, az anáhata-csakra a szívnél, a visuddha-csakra a toroktájékon, az ádnyá-csakra a két szemöldök között és a szahaszrára-csakra a koponyatetőn.

csandra - 'hold', többjelentésű szó: a bal orrlyuk (idá); a fej egy meghatározott pontja (ld. Hold); ill. a férfimag (?).

csodás (természetfölötti) képességek - ld. sziddhi.

csomó - (sz. granthi) meghatározott csomók a finomtestben:
a brahma-csomó a mellkasban, a visnu-csomó a torokban és a rudra-csomó a két szemöldök között. A Kundaliní-energia felfelé haladtában ezt a három csomót átfúrja.

dhátu - 'testelem', azaz hús, vér, zsír, nyálka, vizelet, epe, férfimag. A klasszikus ind gyógyászat, az ájurvéda egyik kategóriája.

dósák - 'testnedvek', a testlevegők (sz. váta), az epe (sz. pitta) és a nyálka (sz. kapha). A klasszikus ind gyógyászat, az ájurvéda egyik kategóriája.

elmúlás - (sz. kála) a szanszkrit szó egyszerre jelent 'időt' és 'halált' is.

gumó - (sz. kanda) a nádík kiindulási pontja a finomtestben, a múládhára csakra tájékán.

guru - a jógában járatos tanítómester.

hatha-jóga - 'az erőkifejtés jógája', a jóga egyik irányzata,
a rádzsa-jógához vezető út.

Hold - a fej egy bizonyos pontja, melyből a nektár csöpög, de jelenti a bal oldalt vagy a bal orrlyukat (idá) is.

idá - 'felfrissítő', a bal orrlyuk, a baloldali fő testvezeték.

igaz valóság - (sz. tattva) szó szerint 'az-ság, valóság', csak a szamádhit megvalósító jógi által megtapasztalható valóság.

isteni látás - (sz. divjadristi) egyfajta csodás képesség, amikor az ember a dolgokat a maguk valóságában képes látni.

jóga - 'igázás', az elme leigázása.

jóga-alvás - a jóga-alvás során a gyakorló alvónak tűnik, tudatossága azonban az éberség egy mélyebb szintjén működik.

jóga-tantra - a jóga mágikus-misztikus ága, ill. az ilyen tartalmú szövegek neve.

jógi - 'igázó', elméjét és testét leigázó jóga-gyakorló.

jóginí - női jógi, varázslónő.

jóni - 'hüvely, méh, női nemi szerv'.

karma - 'tett, cselekedet', ok-okozati törvény, mely szerint minden cselekedetünk jövőbeni sorsunkat határozza meg.

kévala-kumbhaka - 'magában álló lélegzet-visszatartás', kilégzés és belégzés nélküli könnyedén történő lélegzet-benntartás.

kumbhaka - 'fazék, edény', lélegzet-benntartás, az egyik pránájáma-gyakorlat.

Kundaliní - 'összetekeredett', a gerinccsatorna alján szunnyadó kígyó-istennővel szimbolizált energia. A jógi célja, hogy ezt az energiát a szusumnában a fejtetőig áramoltassa.

laja - 'feloldódás, megszűnés', meditációs elmélyedés.

létesülés-indíték - (sz. vászaná) létcsíra a tudatalattiban, melyből a tudatfolyamatok keletkeznek.

linga - 'jel, jelkép', fallosz, fallikus szimbólum, melyben Sivát tisztelik.

lótusz - ld. csakra.

mag - ld. bindu.

manónmaní - 'tudatosság nélküli tudatállapot', a szamádhi egyik szinonimája.

mantra - 'a gondolat hordozója, beszéd, ima', mágikus hang, hangsor, szó vagy mondat.

Méru - az istenek szent hegye, a gerincoszlop szimbóluma.

mester - ld. guru.

móksa - megszabadulás az újjászületések körforgásából.

mudrá - 'pecsét, lezárás, kéztartás, testhelyzet'. Olyan összetett jóga-gyakorlat, melynek során a jógi ászanát, pránájámát, továbbá különféle tantrikus praktikákat végez.

mukti - ld. móksa.

náda - a testben megszólaló misztikus hang. A nádán való koncentráció segítségével éri el a jógi a laja állapotát.

nádí - energiavezeték a finomtestben, a hagyomány szerint hetvenkétezer nádí hálózza be a testet. Ezekben áramolnak a testlevegők.

Nap - a köldöktájék egy bizonyos pontja, ami elnyeli a Holdból csöpögő nektárt. Ezen felül jelentheti a jobb oldalt vagy a jobb orrlyukat (pingalá) is.

nátha - 'védelmező úr', kiemelkedő jógi, a kilenc nátha tanítványi közösségének tagja.

nektár - (sz. amrita) a jóga-tantra célja e nektár Holdból való csöpögésének megállítása.

Paramátman - a Legfőbb Lélek.

Párvatí - 'a hegy leánya', Siva isten hitvese.

pingalá - 'sárgás', a jobb orrlyuk, a jobb oldali fő testvezeték.

prána - ld. testlevegők.

pránájáma - 'lélegzet-szabályozás, -megnyújtás, -visszatartás', a hatha-jóga egyik fontos lépcsőfoka.

rádzsa-jóga - 'királyi-jóga', a jóga legmagasabb szintje, a szamádhi egyik szinonímája.

radzsasz - e szövegben menstruációs váladék.

Ráma - Visnu isten egyik megtestesülése, a Rámájana című eposz főhőse.

sakti - 'erő, energia, természet, anyag, Siva felesége', a Kundaliní szinonimájaként is szerepel.

Siva - 'kegyes, áldásos', az egyik legjelentősebb hindu isten, akit a jóga urának is tartanak.

szahita-kumbhaka - 'együttes lélegzet-benntartás', erőfeszítéssel végrehajtott lélegzet-benntartás.

szamádhi - 'összerakás, egyesítés', a legfőbb tudatállapot, minden jóga-gyakorlat végcélja.

szattvikus - igaz szellemi lényegű, az igazság, jóság, tisztaság, harmónia és állandóság minőségét hordozó.

sziddha - tökéletessé vált jógi, félisteni rangú lény, aki rendelkezik a nyolc csodás képességgel.

sziddhi - 'siker, beteljesülés, (a nyolc) csodás képesség', úm. atomnyivá, könnyűvé, súlyossá valamint határtalanná válás, ellenállhatatlan akarat elnyerése, uralom a test és az elme fölött, uralom az elemek fölött és a vágyak beteljesedése.

szusumná - 'igen kegyes', a középső testvezeték, a legfőbb nádí. A gyakorló célja, hogy a Kundaliní-energiát e vezetékben fölfelé áramoltatva a koponyatetőig juttassa, ily módon elérve a megváltást.

testlevegők - többféle szanszkrit elnevezés fordul elő a szövegben (prána, váta, váju, máruta, pavana, szamírana) a nádíkban áramló levegők, energiák: prána, udána, apána, szamána, vjána.

unmaní kalá - a manónmaní szinonímája.

Visnu - 'tevékeny, mindent átható', az egyik legfontosabb hindu isten.

zár - (sz. bandha) a torok, a has és a végbél összeszorítása (dzsálandhara-, uddijána- és múlabandha), hogy a testlevegők a középső vezetékbe áramoljanak.