Negyedik tanítás
Hódolat Sivának, a mesternek, aki maga a náda, a bindu és a kalá.(92) Ki állandóan neki szentelődik, eljut az ő tiszta lakhelyére. || 1 ||
Most pedig elmondom a szamádhihoz vezető legtökéletesebb utat, mely legyőzi a halált, könnyen elsajátítható és a brahman-boldogság (93) legfőbb létrehozója. || 2 ||
Rádzsa-jóga, szamádhi, unmaní, manónmaní, amaratva (halhatatlanság), laja (feloldódás), tattva (igaz valóság), súnjásúnja (üresség és nem-üresség), para pada (legfőbb szint), || 3 ||
amanaszka (tudatosság nélküli), advaita (kettősség nélküli), nirálamba (nem függő), niranydzsana (folttalan), dzsívanmukti (még az életben történő megszabadulás), szahadzsá (természetes, veleszületett), és turjá (negyedik [tudatállapot]): ezek szinonimák. || 4 ||
Ahogyan a só vízbe keverve azzal eggyé válik, úgy válik eggyé a lélek és az elme - ezt nevezik szamádhinak. || 5 ||
Amikor a lélegzet megszűnik, és az elme feloldódik, akkor létrejön az egykedvűség - ezt is szamádhinak nevezik. || 6 ||
Hasonlóképpen, mikor létrejön az egyéni lélek és a legfőbb lélek egysége - azt nevezik szamádhinak, ahol minden képzet megszűnik. || 7 ||
Ugyan ki ismeri valójában a rádzsa-jóga nagyszerűségét? A tudás, a megszabadulás, a [szinten]maradás és a beteljesülés csak a mester tanítása révén érhető el. || 8 ||
Nehezen megvalósítható az érzéktárgyak elhagyása, az igaz valóság szemlélete és a szahadzsá állapota az igaz mester könyörületessége nélkül. || 9 ||
Amikor a különféle ászanák, változatos kumbhakák és karanák (94) révén a nagy sakti felébred, a lélegzet feloldódik az ürességben. || 10 ||
Ha a jógiban a sakti felébredt, és minden karmájától (95) maradéktalanul megszabadult, akkor önmagától létrejön számára a szahadzsá állapota. || 11 ||
Amikor a szusumnán átárad a lélegzet, és az elme belép az ürességbe, akkor a jógában jártas az összes karmáját maradéktalanul kitépi. || 12 ||
Hódolat néked, ó, Halhatatlan! Még az elmúlás is legyőzetett általad, ami pedig felfal minden élőt s élettelent. || 13 ||
Amikor az elme nyugalomba jut, és a lélegzet középen jár, létrejön az amarólí, a vadzsrólí és a szahadzsólí. || 14 ||
Hogyan keletkezhet tudás az elmében addig, amíg a lélegzet is él, s az elme sem halott? Aki a lélegzet és az elme kettősét semmivé oldja, az éri el a megszabadulást, más sehogyan sem. || 15 ||
Ismervén a szusumná helyes átfúrását, irányítsa a lélegzetet középre. Állandóan a megfelelő állapotban maradva tartsa azt a brahmarandhrában.(96) || 16 ||
A nap és a hold (97) az időt nappalra és éjszakára osztják. A szusumná felfalja az időt: ez a felfedett titok. || 17 ||
Hetvenkét ezer nádí-kapu van a "lélek börtönében". A szusumná maga a Sámbhaví sakti - a többi jelentéktelen, || 18 ||
mivel a lélegzet ha összegyűlik, a tűzzel együtt a Kundalinít felébresztve akadálytalanul beléphet a szusumnába. || 19 ||
Amikor a lélegzet a szusumnában áramlik, a manónmaní sikeresen létrejön. Máskülönben a többi gyakorlat csak küszködést jelent a jógik számára. || 20 ||
Aki uralja lélegzetét, az megzabolázza elméjét, aki megzabolázza elméjét, az uralja lélegzetét. || 21 ||
Az elmeműködésnek két kiváltó oka van: a létesülés indítékai (vászanák)(98) és a lélegzet. Ha az egyik elpusztul közülük - mindkettő elpusztul. || 22 ||
Amikor az elme megszűnik, megszűnik a lélegzet, amikor megszűnik a lélegzet, megszűnik az elme is. || 23 ||
Az elme és a lélegzet tevékenysége eggyé válik, mint a tejjel összekevert víz: ha működik az elme, működik a lélegzet is, ha működik a lélegzet, működik az elme is. || 24 ||
Azért, ha az egyik megszűnik, megszűnik a másik is, s ha az egyik működik, működik a másik is. Ha nem szűnnek meg, akkor működésbe lépnek az érzékek, ha megszűnnek, létrejön a megszabadulás (móksa) állapota. || 25 ||
A férfimag és az elme természetüktől fogva mozgékonyak. Férfimagját és elméjét mozdulatlanná téve mi az, mit e földön nem érhet el? (99) || 26 ||
Ó, Párvatí! (100) A férfimag és a lélegzet ha gátoltak, elpusztítják a betegségeket, holtan életet adnak, s megzabolázva eljuttatnak az égbe. || 27 ||
Ha az elme mozdulatlan, a lélegzet is mozdulatlan. Ettől válik mozdulatlanná a férfimag. A férfimag mozdulatlansága révén minden esetben létrejön a szattvikus állapot, a test szilárdsága. || 28 ||
Az elme az érzékek ura, az elme ura pedig a lélegzet. A lélegzet ura a feloldódás, a feloldódás pedig a belső hangon alapul. || 29 ||
Éppen azt hívják megszabadulásnak - bár más szekták ezzel nem értenek egyet -, mikor az elme és a lélegzet feloldódik. Akkor egyfajta boldogság keletkezik. || 30 ||
Az a feloldódás üdvös a jógi számára, melynek során megszűnik a ki- és belélegzés, az érzéktárgyak felfogása, mindennemű mozgás és [elmebéli] módosulat. || 31 ||
Amikor minden képzetével felhagyott, és teljesen mozdulatlan, akkor létrejön a feloldódás, mely szavakkal kifejezhetetlen, és csak önmagában megismerhető. || 32 ||
Ha a tekintet örökösen az érzékekre és az elemekre irányul, létrejön a feloldódás állapota. Ez az élőlények saktija. Mindketten, jellegzetesség nélkülien feloldódnak. || 33 ||(101)
"Feloldódás, feloldódás", mondogatják, de mi is a feloldódás ismérve? Mivel a létesülés indítékai nem keletkeznek újra, ezért a feloldódás az érzéktárgyak elfeledése. || 34 ||
Íme a sámbhaví mudrá:
A Védák, a sásztrák és a puránák (102) olyanok, mint egy közönséges nő. Egyedül csak a titkos sámbhaví mudrá olyan, mint egy jó családból származó asszony. || 35 ||
Külső tárgyra irányuló, de a belsőre összpontosító, rezzenéstelen tekintet: ez a sámbhaví mudrá, ahogyan azt a Védák és a sásztrák őrzik. || 36 ||
Amikor a jógi elméje és lélegzete a belsőre összpontosítva lenyugszik, mozdulatlan tekintettel, még ha néz is, semelyik irányba sem lát semmit. Ez a sámbhaví mudrá, mely a mester kegyelméből sajátítható el. Azt elérve létrejön a jellegzetességektől mentes súnjásúnja-állapot, amely Siva valós állapota. || 37 ||
A sámbhaví és a khécsarí állapotok eredetének különbsége szerint jön létre az elme feloldódásának gyönyöre, a tudatgyönyör formáját öltő ürességben. || 38 ||
Pupilláit a fényre irányítva vonja föl kissé a szemöldökét. Aki a korábbiakban leírt módon rögzíti elméjét, az egyszerre létrehozza az unmaní állapotát. || 39 ||
Némelyek az ágamák (103) hálójába, mások a nigamák (104) sokaságába, megint mások a logikába belebonyolódva nem ismerik a megszabadítót. || 40 ||
Aki félig lehunyt szemmel, szilárd elmével, orrhegyre szegezett tekintettel,
a napot és a holdat (idá, pingalá) teljesen lenyugosztva mozdulatlanul ül, az eléri az igaz valóság állapotát, a legfőbb dolgot, mely állandóan fénylő, teljes, ragyogás-természetű és mindennek a forrása - mi többet lehet elmondani? || 41 ||
Ne tisztelje a lingát sem nappal, sem pedig éjjel. Miután uralma alá hajtotta az éjjelt és a nappalt, tisztelje a lingát állandóan.(105) || 42 ||
Íme a khécsarí:
Az a khécsarí mudrá, amikor a jobb és a bal nádíban lévő lélegzet középre megy, semmi kétség. || 43 ||
Nyomja bele a lélegzetet a súnjába (szusumnába), az idá és a pingalá között, újra meg újra: valóban ott van a khécsarí mudrá. || 44 ||
Ami pedig a Nap és a Hold között, a támasz nélküli égi körben van, azt a mudrát hívják khécsarínak. || 45 ||
Ha a Holdból előtör a folyam, az Sivának valóban kedves. Megtölti az egyedülálló, isteni szusumnát a száj hátsó részében. || 46 ||
És elölről is megtelhet - kétségtelenül ez is a khécsarí. Ha gyakorolják a khécsarí mudrát, létrejön az unmaní állapota. || 47 ||
A két szemöldök között van Siva lakhelye, ahol az elme feloldódik. Ez az állapot turja néven ismeretes - nincs ott elmúlás. || 48 ||
Addig gyakorolja a khécsarít, amíg el nem éri a jóga-alvás állapotát.(106) Aki eléri a jóga-alvás állapotát, annak nem létezik többé az elmúlás. || 49 ||
Az elmét kötődés nélkülivé téve ne gondoljon semmire. Szilárdan üljön, mint a korsó, melyet kívül-belül körbevesz és betölt az űr. || 50 ||
Ahogyan a külső lélegzet megszűnik, úgy a belső is, semmi kétség. A levegő s vele együtt az elme is saját helyükön mozdulatlanná válnak. || 51 ||
Aki ekként gyakorol, a lélegzet útján, éjjel-nappal, annak számára a gyakorlás révén megszűnik a lélegzet, majd az elme is feloldódik. || 52 ||
Fürdesse testét nektárral, tetőtől talpig: nagyszerű testre tesz szert, hatalmas erejű és bátor lesz. || 53 ||
Irányítsa elméjét a sakti közepére, a saktit pedig az elme közepére. Az elmét elméjével szemlélve tartsa fönn a legfőbb állapotot. || 54 ||
Helyezze magát az űr közepére, az űrt pedig önmaga közepére. Az űrrel mindent áthatottá téve ne gondoljon semmire. || 55 ||
Belül semmi, kívül semmi: mint üres korsó a levegőben. Belül teli, kívül teli: mint teli korsó a vízben. || 56 ||
Ne gondoljon sem a külsőre, sem a belsőre. Elhagyván minden gondolatot, ne gondoljon semmire. || 57 ||
Az egész világ csupán képzetek szülötte, az elme játéka is csupán képzetek szülötte. Felhagyván e képzetekkel, feltétlenül érd el a békét, ó, Ráma!(107) || 58 ||
Ahogyan a kámfor a tűzben,(108) ahogyan a só a vízben, úgy az elme a szamádhi állapotában feloldódik az igaz valóságban. || 59 ||
Elmének nevezik mind a megismerendőt, mind a megismertet, s a tudást is. A megismerendő és a tudás elpusztult: nincs más út. || 60 ||
Elmének tekintendő ez az egész élő és élettelen világ. Ha az elme az unmaní állapotába kerül, nem észlelhető kettősség. || 61 ||
A megismerendő dolgokat elhagyva az elme feloldódik. Amikor az elme feloldódik, akkor csak az egyedülvalóság (kaivalja) állapota marad. || 62 ||
A régmúlt nemes lelkű tanítói ilyen különféle eszközöket alkalmazó, megfelelő, saját megtapasztalással kísért szamádhi-módozatokat tanítottak. || 63 ||
Hódolat néked szusumná, Kundaliní, holdbéli nektár! Hódolat, ó manónmaní, mahásakti, tiszta tudat! || 64 ||
Ezennel elmondatik a Góraksanátha által kinyilvánított belsőhang-meditáció, mely a tudatlanok számára is megfelelő, akik képtelenek ráébredni az igaz valóságra. || 65 ||
A tiszteletreméltó Ádinátha által tanított végtelen sok (109) feloldódási módozat mind győzedelmes. Úgy gondoljuk azonban, hogy amelyik a belső hangra irányul, az egyedülálló, s a feloldódások közül a legfőbb. || 66 ||
A jógi mukta-ászanában ülve, a sámbhaví mudrát fölvéve, összpontosított elmével a jobb fülében hallja a belső hangot. || 67 ||
Zárja le hallójáratait, szemét, orrát és száját. A megtisztult szusumná-csatornában határozottan kivehető, tiszta hang hallatszik. || 68 ||
Mindegyik jógában négy szint van: árambha (kezdet), ghata (korsó),(110) valamint paricsaja (fölhalmozás) és nispatti (betetőzés). || 69 ||
Íme az árambha-szint:
Ha a Brahma-csomó átfúrása bekövetkezik, létre jön az űrből eredő boldogság. A testben különféle hangok szólalnak meg, s az anáhata-hang (111) hallatszik. || 70 ||
A jógi az árambha-szinten ragyogó, fenséges illatú, egészséges, isteni testet nyer, és szíve megtelik az ürességben. || 71 ||
Íme a ghata-szint:
A második szinten a korsóvá tett lélegzet középen halad. A jógi testhelyzete szilárd, s oly bölccsé válik, mint egy isten. || 72 ||
A Visnu-csomó átfúrásától aztán a legnagyobb boldogság hírnöke, a dörzsöléses üstdobhang hangzik fel a teljes űrben. || 73 ||
Íme a paricsaja-szint:
A harmadik szinten pedig a légtérből dobhangot hall. Akkor a nagy űrbe (112) jut a lélegzet, az összes csodás képesség lakhelyére. || 74 ||
Akkor az elme boldog állapotán felülkerekedve, a szahadzsából (113) fakadó boldogság jön létre, mely hibától, szenvedéstől, öregségtől, betegségtől, éhségtől, alvástól mentes. || 75 ||
A Rudra-csomót átfúrva, a Nyilas (Siva) székhelyére jut a lélegzet. Eme nispatti-szinten lantzengés és nádfuvola-hang keletkezik. || 76 ||
Amikor az elme eggyé vált, azt rádzsa-jógának nevezik. A jógi a teremtést és a teremtés visszavonását végrehajthatja, és Istennel egyenlővé válik. || 77 ||
Akár van megszabadulás, akár nincs, töretlen boldogság jön létre ekkor. Ez a feloldódásból eredő boldogság a rádzsa-jóga által érhető el. || 78 ||
Vannak, akik a rádzsa-jógát nem ismerik, csupán a hathával foglalkoznak. Ezek a gyakorlók, úgy vélem, megfosztattak a fáradozás gyümölcsétől. || 79 ||
Az unmaní állapot gyors elérésére véleményem szerint a szemöldökök közé való összpontosítás a legjobb. A gyenge szellemi képességűek számára a rádzsa-jóga szintje így egyszerű módszerrel érhető el. Nyomban létrejön a bizonyosságot nyújtó, belső hang általi feloldódás. || 80 ||
A hangra való összpontosítás révén szamádhiban részesülő kiváló jógik szívében növekvő egyedülálló boldogság szavak számára megközelíthetetlen. Csupán a tiszteletreméltó nátha-mester ismeri azt. || 81 ||
A bölcs fülét befogva rögzítse elméjét abban a hangban, amelyet meghall, míg szilárddá nem válik benne. || 82 ||
Ez a hang a gyakorlás során a külső hangot elnyomja. Egy paksa (114) után az összes szétszórtságot legyőzve a jógi boldoggá válik. || 83 ||
A gyakorlás kezdetén a hang sokfélének és erőteljesnek hallatszik. Később, a gyakorlás előrehaladtával egyre finomabb lesz. || 84 ||
Kezdetben óceán, égzengés, üstdob és dzsardzsaradob hangjához hasonlít. A középső szakaszban mardaladob-, kagylókürt-, valamint csengettyű- és káhaladob-hanghoz hasonlatos. || 85 ||
Az utolsó szakaszban pedig csengettyű-, nádfurulya-, lant- és méhzümmögés-szerű. Ilyesféle hangok hallatszanak a testen belül. || 86 ||
Még ha erős égzengés-, üstdob- és más hangok hallatszanak is, csak a legfinomabb hangra összpontosítson. || 87 ||
Az erősebbet elhagyván a finomabba belefeledkezve, vagy a finomabbat elhagyván az erősebbe belefeledkezve, az elmét szétszórva ne irányítsa másfelé. || 88 ||
Bármely hanghoz is kötődik az elme elsőként, abban az egyben rögzülve, azzal együtt oldódik fel. || 89 ||
Ahogy a nektárt ivó méh nem törődik az illattal, úgy a belső hangban elmerült elme sem vágyódik az érzéktárgyakra. || 90 ||
Az érzéki örömök kertjében kóborló elme olyan, mint a megvadult elefántkirály. A belső hang, mint hegyes elefántösztöke, képes csak megfékezni. || 91 ||
A belső hang kelepcéjével foglyul ejtett, megnyugodott elme igen könnyen mozdulatlanná lesz, mint a lemetszett szárnyú madár. || 92 ||
Az összes gondolatot elhagyva, figyelmes elmével csupán a belső hangra összpontosítson az, aki a jóga fölötti korlátlan uralomra áhítozik. || 93 ||
A belső hang az elme-antilop befogására szolgáló kelepce, valamint az elme-antilopot elejtő vadász is. || 94 ||
Karám az önmagát megfékező gyakorló elme-paripája számára. Ezért a jógi állandóan összpontosítson a belső hangra. || 95 ||
A hang-kén oxidáló hatása által rögzített és megszilárdult elme-higany felszáll a támaszték nélküli égbe. || 96 ||
A belső hang meghallása miatt az elme-kígyó hirtelen, mindent elfeledve, egyhegyűvé lesz, és nem mozdul semerre. || 97 ||
A tűz, melyet a tűzifa táplál, a fa fogytával kialszik. A belső hangra irányított elme a belső hanggal együtt oldódik fel. || 98 ||
Könnyű a csengettyű- és más hangokba belefeledkezett és mozdulatlan elme-gazella elejtése is, ha valaki a nyíllal való célzás mestere. || 99 ||
Az anáhata zúgása hallatszik. A hangba beleolvadt a megismerendő, s a megismerendőbe beleolvadt az elme. Az elme a hangban feloldódik. Az Visnu legfelsőbb ege. || 100 ||
Amíg a hang hallatszik, addig fennáll az ákása (115) képzete. Ha már nem szól, legfőbb Brahmanként, Paramátmanként (Legfelsőbb Lélekként) magasztalják. || 101 ||
Akármi is hallatszik a belső hang formájában, az a sakti. Ami a végső forma nélküli igazság, az a legfőbb istenség (paramésvara). || 102 ||
A hatha összes feloldódásra irányuló módszere a rádzsa-jóga sikerét szolgálja. A rádzsa-jógához eljutó ember kijátssza az elmúlást. || 103 ||
Az igazság a mag, a hatha a szántóföld, az egykedvűség az öntöző víz. E három révén az unmaní-csodainda gyorsan fejlődik. || 104 ||
A belső hangra való állandó összpontosítás miatt a felhalmozódott bűnök elpusztulnak. Az elme és a test-levegők biztosan feloldódnak a folttalanban. || 105 ||
Kagylókürt- és dundubhidob-hangot sem hall már. Az unmaní állapot miatt fadarabhoz hasonlóvá, rendíthetetlenné válik a teste. || 106 ||
Minden (tudat)állapottól megszabadult, minden gondtól mentes. A jógi halotthoz hasonlatos, kétségtelenül megszabadult. || 107 ||
Az elmúlás nem falja föl, karma nem gyötri. A szamádhiban elmerült jógit senki sem győzi le. || 108 ||
A szamádhiban elmerült jógi nem érzékel sem illatot, sem ízt, sem formát, sem érintést, sem hangot, nem érzékeli sem magát, sem mást. || 109 ||
Akinek elméje nem alvó, s nem ébren lévő, emlékezéstől és feledéstől mentes, akinek elméje nem tűnik el, és meg sem jelenik, bizton megszabadult az. || 110 || A szamádhiban elmerült jógi nem érzékel hideget és meleget, szomorúságot és boldogságot, tiszteletet és tiszteletlenséget. || 111 ||
Aki ébrenléti állapotban, összeszedetten, mint alvó elmerült, kilégzéstől és belégzéstől ment, az kétségkívül megszabadult. || 112 ||
A szamádhiban elmerült jógit semmiféle fegyverrel nem lehet megölni, nem uralható senki által, nem vonható varázsige (mantra) vagy mágikus erejű ábra (jantra) hatalma alá. || 113 ||
Amíg a levegő nem lép be és nem mozog a középső csatornában, amíg a férfimag nem válik megkötötté a test-levegő s a lélegzet uralása révén, amíg az elmélyedés során nem jön létre a szahadzsa, az igaz valóság állapota, addig bölcsességről beszélni színlelt, hamis fecsegés csak. || 114 ||
Így szól a "Szamádhi leírása" című negyedik tanítás a Hatha-jóga lámpásában.
Így végződik a Hatha-jóga lámpása.
|