HATHA YOGA
BEMUTATKOZS
 
PROGRAMAJNL
 
FOGLALKOZSOK
 
TRADCI
 
JGASTDIK
 
LINKAJNL
 
Jga archvum
 
Sznkhja-Jga
 
Hatha-jga-pradpik
 
Mitolgia
 
Rmjana
 
Naptr
2025. prilis
HKSCPSV
31
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
01
02
03
04
<<   >>
 
LTOGATK
Induls: 2007-01-10
 
Sznkhja (Frizs)

Frizs Lszl

Sznkhja - A Llek bredse

- Szamkhya - The Awakening of the Soul -

1993.

A sznkhja eredete

A sznkhja az emberisg egyik legsibb filozfiai rendszere: az indiai gondolkods, st, taln az egyetemes filozfiatrtnet egyik legszebb alkotsa. Gykerei visszanylnak egszen addig az idpontig, amikor a Rig-Vda a X. knyv filozofikus tartalm himnuszaival kibvlve elnyerte ma is ismert formjt. Termszetesen ezt a korai idpontot nem tekinthetjk a sznkhja-rendszer szletsi idejnek, hiszen ahhoz minden valsznsg szerint tovbbi tbb vszzados gondolati fejlds vezethetett csak el. A sznkhja-rendszer tnyleges kialakulsa a korai Upanisadok erklcsi, vallsi, filozfiai eszmlsvel vehette kezdett. Ez az emberisg spiritulis letnek egyik leggazdagabb peridusa. Ez a nagy prftk, az igazi ltk ideje. sz s szv mg nem fordulnak egyms ellen. Termszet s llek mg egymsrt lnek.

A sznkhja termszetblcselete

A sznkhja legnagyobb felfedezse, a rendszer szinte minden szpsge, ereje s gazdasga Prakriti. Prakriti nem a Rig-Vda szltte, de nem is az Upanisadok szent lti. Prakritivel a sznkhja-rendszer ajndkozta meg a filozfit. Prakriti a msrt val lt. Prakriti az igazi, az egyetlen lehetsg, a llek szabadulsnak, a llek bredsnek a lehetsge. Prakriti maga a ragaszkods nlkli cselekedet. Ahogyan a tej mlik, a tehn tgybl, hogy tpllja a borjt, gy fradozik Prakriti nzetlenl, a maga hasznt, st semmilyen cselekedet hasznt sohasem vizsglva a llek felszabadulsn.

Nincs fggetlen lt. Mind a materializmus, mind az idealizmus tagads, Prakritinek, a ltezs lehetsgnek a tagadsa. Objektum s szubjektum egymst felttelezik. Egyms nlkl nem ltezhetnek. Nlklk viszont nincs szlets, nincs ltezs, nincs fejlds. Szletsk a lt szletse. Szrba szkkenskkel a lt szkken szrba.

A sznkhja zenete ma

„A gondolati tevkenysg legmagasabb fokn a gondolkod szubjektum rbred, hogy gondolkodsnak trgya sajt gondolati tevkenysgnek az eredmnye.” Dlibbot z filozfia? Mire keresi a vlaszt? Hogyan lehet a trgyat, a „klvilgot” visszahzni a szubjektumba? Hogyan szolgltathat igazsgot ez a filozfia a termszetnek? Hogyan lehet a szubjektv princpiumbl levezetni az objektv vilgot? De hogyan ltezik, ltezhet-e fggetlen szubjektum? A szubjektum a Termszet rsze. Semmifle szubjektum nem ltezik, nem is ltezhet nmagban. Lte szksgkppen msrt val lt.

„Az anyag ptkvei szntelenl mozgsban lv, nem-szubjektv, st mindenfle szubjektumtl fggetlenl ltez alapelemek. Az ptkvek nmagukban lteznek.” Szelet kerget filozfia! Hogyan s fleg mirt jnne ltre a szubjektum ebben a „fggetlen” vilgban? Hogyan szolgltathat igazsgot ez a filozfia az embernek? Nincsenek nmagukban ltez ptkvek. Semmifle objektum sem ltezhet nmagban. Az anyagi rszecskk a Termszet rszei. Ltk szksgkppen msrt val lt.

A filozfia igazsgot kell, hogy szolgltasson mind az embernek, mind a termszetnek. A materializmus s az idealizmus erre egyknt alkalmatlanok. Komolyan vgiggondolta-e valaki azt, hogy ugyan mi keresnivalja van az embernek a Hegeli vilgtrtnelemben? Ugyan milyen szerepet tlthet be az ember a Vilgszellem magra tallsban? s a dialektikus s trtnelmi materializmus vilgban? A „talpra lltott” hegeli vilgban?

Nincsenek rk ltezk. rkknt semmi nem lphet be a ltbe. A vilg az, ami megszletik. Igen a vilg most szletik. Minden egyes pillanatban megszletik s n, te s mi mindnyjan rszesei vagyunk ennek a szletsnek, mi is szljk s vele egytt mi is megszletnk. Ez a folyamat maga a valsg. Rajtunk is mlik, st elssorban rajtunk mlik; igen: rajtad, rajtam, mindnyjunkon, hogy milyen vilg szletik meg, hogy milyen vilgot hozunk ltre a lehetsgek cenjbl.

A sznkhja szerint viszont nem lteznek rk ptkvek a vilgban. Ami rk, nem lp be a ltbe. A vilgunk nem a ltezk vilga, hanem a ltrejvs. Ez a folyamat – a szntelen ltesls – az, amelynek mind rsztvevi mind teremti vagyunk, ez az, amit valsgknt tlnk.

Fontosabb sznkhja iratok

Sajnos a sznkhja eredeti formjt nem ismerjk egszen pontosan, de erejre, gondolati gazdagsgra, filozfiai mlysgre a fennmaradt tredkekbl, illetve a ksbbi idkbl szrmaz Sznkhja dokumentumokbl is kvetkeztethetnk.

A sznkhja rendszert az indiai hagyomny a blcs Kapila mesternek tulajdontja. Kapiltl ered, kzvetlenl az tantsait tartalmaz hitelesnek tekinthet dokumentum azonban nem maradt fenn. Igaz, a Mahbhrata emltst tesz Kapila egyik tantvnyrl szurirl, aki azutn tovbbadta a tantst Pancsaskhnak, st ugyanott a sznkhja rvid ismertetjt is megtallhatjuk (Mahbhrata XII. knyv, 219). Ez a szakasz valsznleg az els hitelesnek tekinthet beszmol a korai sznkhja filozfirl.

Taln a korai sznkhja egy msik forrsmvnek tekinthetjk a Csaraka Srrt is. Ez az rs azrt is rdekes, mert a benne kpviselt tants sok tekintetben tmenetet kpez a rgi (mg przai nyelven fogalmazott) Upanisadok kornak gondolatvilga, nyelvi kifejezsmdja valamint a ksbbi, svarakrisna ltal is kpviselt „modern” sznkhja kztt.

Egyik legkorbbi (indirekt) forrsnak szmtanak Patandzsali Jga sztri. Patandzsali ugyanis a jga gyakorlati tjt teljes egszben a sznkhja termszetblcseletre alapozta a llek „klnvlasztsnak” megvalstshoz segtsget nyjt jga-aforizmk sszelltsakor. Ezrt Patandzsali mve egyben a sznkhja rendszer egyik legkorbbrl fennmaradt forrsul is szolgl.

Tovbbi fontos rszletek tudhatk meg a sznkhjrl a korai buddhista iratokbl, hiszen Gutama Sziddhrtha szmra a sznkhja-jga szolglt irnytl a szenveds okainak a felismerse s megszntetse fel vezet szikr tja kezdetn.

Az egyik legteljesebb sznkhja m, a jelenleg hozzfrhet legfontosabb sznkhja dokumentum svarakrisna Sznkhja-krik cm munkja, melynek keletkezsi ideje legkorbban a Krisztus utni harmadik vszzadra tehet.

A Sznkhja-krikhoz a ksbbi vszzadok sorn szmos kommentrt rtak; ezek kzl nhny mr nem elrhet, csupn a ksbbi hivatkozsokbl tudunk rluk. Egy viszonylag j (Kr. u. IX–X. szzad), jl hasznlhat kommentr Vcsaszpati Misra mve, a Tattvakumud.

Valsznleg a Tattvakumud utn rdott a Szmkhja-sztra s a Tattvaszamsza. A Sznkhja-sztrkhoz elszr Aniruddha rt kommentrt mg a XV. szzadban, majd a kvetkez vszzadban Pravacsanabhsja cmmel Vidzsnyna Bhiksu.

RSZLETEK A SZNKHJA-KRIKBL

Az albbi rszletek Isvarakrisna Sznkhja-krik cm munkjbl; a kommentrok a Tattvakumudbl valk.

VII. Az szlels hinyt okozhatja tl nagy tvolsg, tl nagy kzelsg, az rzkszervek srlse, az elmemkds zavara, az szlelend finomsga (rzkeink durvasga), ftyol, gtls, (hasonlk kz) vegyls.

VIII. [Prakriti] szlelsnek hinya finom jellegnek tulajdonthat, nem pedig nem-ltnek, hiszen hatsaibl felismerhetjk; az rtelem (mahat) s a tbbiek annak kvetkezmnyei s mint ilyenek hasonltanak okukra, de egyben klnbznek is tle. (l. XXII. krik)

IX. A kvetkezmny ltezik, (i) mert nem-ltez nem jhet ltre, (ii) mert hatrozott viszony van ok s okozat kztt, (iii) mert nem lehetsges minden, (iv) mert a hatni-tud nem hathat mindenre, csak amire hatkony, (v) mert az okozat lnyege szerint azonos az okkal.

X. A kifejldtt: okozott, nem-rk, nem-that, mozgkony, fgg, vegyl, [rszekbl] sszekapcsolt, eltr (heterogn): a ki-nem-fejldtt mindennek az ellentte.

XI. A megnyilvnult hrmasan tagolt (a hrom gunbl ptkezik), nem elklnl, objektv, kzs, rzketlen, produktv. Ilyen Prakriti is. A llek ezek ellentte.

Kommentr: Sokan vlik gy, hagy az iden (vidzsnyna) kvl nincs semmi, ami hordozhatn a hrom attribtumot (gunt). Ezzel szemben [a sznkhja] abbl indul ki, hogy a megnyilvnult vilg objektv. Objektv az, amit meg lehet ragadni, ami az iden kvli. Ami objektv, az szksgkppen kzs is, teht szmos szemly ltal egyidejleg megragadhat.

XII. A szattva attribtum felfel tr, megvilgost; a radzsasz attribtum energikus, mozgkony; a tamasz attribtum pedig tehetetlen, beburkoldz. Mkdsk hasonlt a lmphoz, mindig ugyanazt az egyszer clt szolgljk.

XV. Mivel a trgyak vgesek, hasonlnemek, mivel a fejlds az ok haterejnek ksznhet, mivel ok s okozat egymstl elklnlnek, mivel az egsz vilg bemerl (elvegyl) az ok a meg-nem nyilvnult.

XVI. Ok lvn a meg-nem-nyilvnult az elsdleges, ami a hrom gunn keresztl fejti ki hatst, melyek elegyednek s klnbz alakot vesznek fel, miknt a vz. A klnbsgek teht csupn egyik vagy msik guna dominancijbl fakadnak.

XVII. Lennie kell lleknek, mert minden sszekapcsolt trgy egy msikrt van: mert kell lennie valaminek, amibl hinyzik a hrom attribtum s a tbbi tulajdonsg; mert szksg van irnytsra s ellenrzsre, mert kell lennie valakinek, aki tapasztal; mert a termszetben megvan a bels irnyultsg az „elklnls” fel.

Kommentr: A Termszet, [az sszekapcsolt trgyak lte] „msrt val lt”. Ha ebbl a tnybl csupn egy msik sszetett trgyra kvetkeztetnnk, a vgtelensgig folytathatnnk a sort. Hogy ebbl a vgtelen lncbl kikerljnk, el kell fogadnunk, hogy van, ami nem sszetett. Ez a llek. Ha viszont a llek nem sszetett, arra kell kvetkeztetnnk, hogy attribtumok nlkli, hiszen a hrom attribtum meglte s az sszetett jelleg mindig egytt jrnak, ugyanakkor ez utbbi hinyzik a llekbl.

XIX. A llek tan, elklnl, semleges, ttlen (nem-cselekv), a llek lt.

XXI. Termszet csak gy lthet a llek ltal megpillanthat alakot, llek csak gy klnlhet el, ha [kezdetben] egyeslve [jelen] vannak. Mert a Termszet a llek nlkl bna, a llek a termszet nlkl vak. Ebbl a ketts egysgbl indul a fejlds.

XXII. Prakritibl fejldik ki az rtelem (mahat), abbl az egyedisg-forml er (ahamkra), abbl a tizenhat rsz, majd a tizenhat rsz kzl tbl az t elem.

Kommentr: A tizenhat rsz a ksbb trgyaland [l. XXVI. krik] tizenegy rzkszervet s az t selemet jelenti. Az t selembl fejldik ki ksbb az t elemi szubsztancia: ksa, fld, vz, leveg, tz.

XXIII. Az rtelmes er dnteni kpes. Erny, blcsessg, ragaszkods-nlkli cselekedet, uralkodi kpessgek: ezek alkotjk az rtelmes er felfel tr, vilgossgra igyekv (szattva) oldalt; ezek ellentte adja az rtelmes er sttsgbe burkoldz (tamasz) oldalt.

XXVI. Szem, fl, orr, nyelv s br az rzkels szervei; kezek, lbak, hangkpz szervek, kivlaszt s nemi szervek a mozgats szervei.

XXVII. Az elme mkdse ketts: mind rzkel, mind mozgat funkcit betlt. Az elme szlel er, melyet az rzkszervekkel rokon tulajdonsgai miatt szintn az rzkszervekhez sorolunk. Vltozatossga, eltr kls megjelensi formi az attribtumok sajtos modifikciinak ksznhetk.

Kommentr: A tizenegy rzkszerv kzl az elme ketts termszet, rzkel s mozgat szerv is egyben, hiszen pldul a szemek s a tbbi rzkszerv valamint a hangkpz szervek s a tbbi mozgatszerv csupn az elme befolysa alatt kpesek trgyaikkal funkcijukat kifejteni. Az elme legfontosabb mkdse az szlels. Elszr egy dolgot valamelyik rzkszervnk mint trgyat hatrozatlanul megragad, majd ezt kveti a hatrozott szlels: „ez s ez a dolog, s nem ms”. ppen ez az szlels, hogy tudniillik a megragadott trgyhoz ilyen s ilyen tulajdonsgok tartoznak, az, ami az elme segtsgvel trtnik. Az elmt ez az szlels definilja.

XXIX. A puszta hangrzet, stb. az t szlelszerv mkdsnek ksznhet; mg a mozgat szervek funkcii a beszd, a fogs, a jrs, a kivlaszts s a nemi rm szerzse.

XXXIII. Bels er hrom van (rtelem, egyedisg-teremt er s elme). A kls szervek szma tz; ezek szolgltatjk az elbbi hrom szmra a trgyakat. A kls szervek a jelenben hatnak mg a bels erk mindhrom idben (mltban, jelenben s jvben ).

XXXV. Mivel az rzktrgyak termszetrl az rtelem, s a tbbi bels er szereznek tudomst, azrt a bels erk az elsdlegesek, a tbbi szerv csupn bejratul szolgl ezekhez.

XXVI. [A kls szervek, az elmvel s az egyedisg-teremt ervel egytt] br jellegkben klnbznek egymstl, maguk csupn az attribtumok klnbz modifikcii. Funkcijuk egy lmpshoz hasonlt, megvilgtjk s az rtelem szmra jelenvalv teszik a llek cljait.

XXXVI. A llek az rtelmes ervel, tapasztal; ugyangy az rtelmes er az, ami a finom klnbsget megltja prakriti s a llek kztt.

LII. Szubjektum nlkl nem volna objektum s objektum nlkl nem ltezhetne szubjektum. Ezrt az evolci ketts: mind a szubjektv, mind pedig az objektv fejldik.

LVI. Ez az evolci az rtelemtl kezdve le egszen az egyes elemekig prakriti modifikciinak a rvn megy vgbe. Br gy tnik fel, mintha a termszet mindent magrt vgezne, munkja valjban msrt vgzett munka: prakriti szntelenl a lelkek kiszabadtsn fradozik.

LVII. Ahogy a tej folyik ki ntudatlanul, hogy tpllja a borjt, ppengy vgzi a termszet a llek kiszabadtst.

LVIII. A vilgban gy igyeksznk megszabadulni a vgyainktl, hogy kielgtjk azokat; ppen gy fradozik a meg-nem-nyilvnult a llek kiszabadtsn.

LIX. Mint a tncosn, aki miutn megmutatta magt a sznpadon a kznsgnek, befejezi tnct s flrehzdik, gy tesz prakriti is, aki miutn megmutatta igazi arct a lleknek, visszahzdik.

LX. Nagylelk termszet, a maga hasznt nem nzve magra veszi az attribtumokat s a legklnflbb eszkzkkel egyre csak azon fradozik, hogy a llek javt szolglja, az attribtumok nlklit, akitl nem is vrhat jutalmat.

LXI. n, aki azt hiszem, nincs is ms lny, aki ennyire szemrmes volna, mint a Termszet; aki miutn felfedezi, hogy „meg lettem ltva”, rkre eltnik a szellem szne ell.

LXII. Ezrt egyetlen llek sincs megktve, egyetlen llek sem szabadul ki s egyetlen llek sem vndorol. Prakriti az, mely a sokfle formt magra ltve megkti magt, prakriti az aki kiszabadul s prakriti az, aki vndorol.

LXVI. „Lttam” gondalja az egyik s elveszti minden rdekldst; „megltott” gondolja a msik, s abbahagy minden mkdst. Br egymsba lelkeznek, a lteslsnek nincs tbb alapja.

RSZLETEK A VISSIKA-SZTRBL

A kvetkez nhny sztrt egy msik si filozfiai rsbl vettk, hogy a sznkhjt egy vele majdnem egyids, az indiai gondolkods korai trtnetben szintn kiemelked szerepet betlt filozfiai irnyzattal, a vissikval is sszehasonlthassuk:

i.1.5. Fld, vz, tz, leveg, ksa, id, tr, elme s nmaga – ezek az egyedli szubsztancik.

i.1.10.. A szubsztancia mindig szubsztancikbl szrmazik; az attribtum mindig attribtumokbl.

i.1.12. A szubsztancit sem ok, sem okozat nem semmistheti meg.

i.2.1. Az okozat nem lte kvetkezik az ok nem ltbl.

i.2.2. De az okozat nem ltbl nem kvetkeztethetnk az ok nem ltre.

i.2.8. A ltezs klnbzik mind a szubsztancitl, mind az attribtumoktl, mind a hatstl.

i.2.17. A ltezs egy, mert egysges a jele, hogy tudniillik ez [a ltezs] egy ltez s mert hinyzik minden klnbsgtev jel.

ii.1.11. A leveg szubsztancia, mert nem tartalmaz egy msik szubsztancit, illetve nincs benne egy msik szubsztanciban.

ii.1.13. [A leveg] rklte nyilvnval abbl, hogy nem kombinldik ms szubsztancikkal.

ii.2.6. „Ksbbi”, „egyidej”, „lass”, „gyors” – ezek [az szlelsek] az id jelei.

ii.2.7. [Az id] szubsztancia jellege s rklte ugyangy vezethet le, mint a leveg.

ii.2.8. Egysge [ugyangy vezethet le], mint a leveg.

ii.2.9. Az id nv valamely okra alkalmazhat, mert nem ltezik rk szubsztancikban: s ltezik nem-rk szubsztancikban.

ii.2.1. Ami arra az szlelsre vezet, hogy „ez tvol, stb. van attl” az a tr jele.

ii.2.11. Szubsztancia jellege s rklte, mint a leveg.

ii.2.12. Egysge, mint a leveg.

iii.1.1. Az rzkek trgyai ltalnosan ismertek.

iii.1.2. Az rzkek trgyainak ltalnos ismerete annak jele, hogy van valami, ami klnbzik az rzkektl s azok trgyaitl.

iv.1.1. rk az, ami ltezik s nincs oka.

iv.1.2. Az okozat a vgs ptk [ltezsnek] jele.

iv.1.3. Hiba [felttelezni, hogy a vgs ptk nem rk].

Forrs: http://tarrdaniel.freeweb.hu/documents/Hinduizmus/szankhjalelek.htm

 
BEJELENTKEZS
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Regisztrci
Elfelejtettem a jelszt
 
IRODALOM
 
E-KNYVTR
 
NI JGA
 
NI JGA
 
Nhny szana - feltlts alatt
 
HRLEVL
E-mail cm:

Feliratkozs
Leiratkozs
SgSg
 

Elkészítem születési horoszkópod és ajándék 3 éves elõrejelzésed. Utána szóban minden kérdésedet megbeszéljük! Kattints    *****    Könyves oldal - egy jó könyv, elrepít bárhová - Könyves oldal    *****    20 éve jelent meg a Nintendo DS! Emlékezzünk meg ról, hisz olyan sok szép perccel ajándékozott meg minket a játékaival!    *****    Ha érdekelnek az animék,mangák,videojátékok, japán és holland nyelv és kultúra, akkor látogass el a személyes oldalamra.    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG    *****    Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG    *****    Mindig tudnod kell, melyik kiköt&#245; felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG    *****    Akad mindannyijukban valami közös, valami ide vezette õket, a delaware-i aprócska kikötõvárosba... - FRPG    *****    boroszkány, vérfarkas, alakváltó, démon és angyal... szavak, amik mind jelentenek valamit - csatlakozz közénk - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    why do all monsters come out at night - FRPG - Csatlakozz közénk! - Írj, és éld át a kalandokat!    *****    CRIMECASESNIGHT - Igazi Bûntényekkel foglalkozó oldal    *****    Figyelem, figyelem! A második vágányra karácsonyi mese érkezett! Mesés karácsonyt kíván mindenkinek: a Mesetáros    *****    10 éves a Haikyuu!! Ennek alkalmából részletes elemzést olvashatsz az anime elsõ évadáról az Anime Odyssey blogban!    *****    Ismerd meg az F-Zero sorozatot, a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-szériáját! Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    Advent a Mesetárban! Téli és karácsonyi mesék és színezõk várnak! Nézzetek be hozzánk!