HATHA YOGA
BEMUTATKOZS
 
PROGRAMAJNL
 
FOGLALKOZSOK
 
TRADCI
 
JGASTDIK
 
LINKAJNL
 
Jga archvum
 
Sznkhja-Jga
 
Hatha-jga-pradpik
 
Mitolgia
 
Rmjana
 
Naptr
2025. prilis
HKSCPSV
31
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
01
02
03
04
<<   >>
 
LTOGATK
Induls: 2007-01-10
 
V.Szpsgek knyve 1.

1.

Ekkor a fn-lakk hse eltklt szval gy beszlt:
"Nem brn el a fld szne a nagy ugrs lendlett.
m itt van ez a sziklkkal szilrdan ll hegytmeg,
a nagy Mahndra, rcfalknt magasod brceivel.
Ennek a cscsa megtartja nekirugaszkodsomat,
ha szz mrfldes ugrsra a levegbe pattanok.
Ahogy a Rma jrl kiltt, szlsebes nyl suhan,
Rvana-vdte Lankra lecsapok, mint mennykcsaps.
S ha nem tallom Lankban a Dzsanaka-kirlylenyt,
meg sem llva, tovbb szllok az istenek lakba fel.
S ha a harmadik gben sem tall r igyekezetem,
Rvant, rksaszk urt, megktve ide vonszolom.
Vagy Sztval trek vissza, valra vltva clomat,
vagy kitpem egsz Lankt a fldbl, s magammal hozom."

gy szlott Hanumn majom, majmok legkivlbbika,
majd nagy ervel felszkkent, nem tprengett, nem habozott.
Irammal ellkte magt, s megiramodtak a fk,
sszecsapod gakkal rppentek Hanumn utn.
Combja szrny lkstl kiszakadt sok faris,
s hosszan kvette tjn, mint rokon a tvoz rokont.
Ahogy a katonk mennek a fnyes hadvezr mgtt,
kiszakadt gykr-lbval suhant utna sok fatrzs.
A ds lomb, virgdszes fk kztt szll nagy majom
erdsgek-bortotta, nagy hegycscshoz hasonltott.
Lehullt virgok szztl gy tarkllt a tenger szne,
mint amikor az gbolton feltnnek a szp csillagok.
Magasba nyjtott kt karja a levegbe gy meredt,
mint tfej srknykgy, mely hegy cscsn gaskodik.
Suhanttl a tengerbl hullm-zn emelkedett,
mint a Fldet a mennybolttl elvlaszt, nagy sziklafal.
A felhkig csapdott fel a zg cen vize,
s gy prllott az gen, mint a bodros szi fellegek.
Harminc mrfldre elnyl, tz mrfldnyire terped
rnyka mint viharfelh sejlett liln a vz szinn.
Hol behatolt egy felhbe, hol tlnan eltnt megint,
akr a felhs gbolton bjkl, fnyes telihold.
Csods ugrst bmultk az istenek, a szellemek,
a dmonok, a tndrek, s virgest szrtak re.
A tz Nap nem gette, hogy ne lankassza erejt,
szolglatba llt a szl, hogy segtse Rma gyt.
Maga a vizek trhza, a mrhetetlen cen
gondolkozott, hogy ugrst neki kell tmogatnia.
"Ha nem segtem tjban az erdlakk tigrist,
minden szlni-tud l eltl tunyasgomrt.
Szagara, Raghuk satyja, nvelte egykor vizemet,
nem engedhetem elbukni a Raghukrt fradozt.
Az n tisztem kimdolni, hogy megpihenjen a majom,
s miutn megpihent rajtam, feljultan menjen tovbb."

A Vizek Ura gy dnttt, s a mlysgben rejtez,
aranyos cscs, szent hegyhez, a Mainkhoz szlt szava:
"A nagy isten-kirly, Indra, az alvilgban lakoz
dmon-had ellen bstyul helyezett ide tgedet.
Ers testeddel elzrod a mrhetetlen alvilg
kapujt, hogy ne trjn ki a flelmetes hadsereg.
Hatalmad van kiterjedni oldalt, lefel, felfel;
most buzdtlak: emelkedj fel, brcek legnemesebbike!
A majom-np oroszlnja most rkezik fejed fl,
Rma kirlyfi kedvrt a levegben szllva el.
Indtson meg e buzgsg! Indulj fel, lgy a tmasza!"

Az arany cscs Mainka a Ssviz szavaira
hatalmas, erds brcvel a vz fl emelkedett.
A tengert meghastotta, s gy bukkant ki a vz all,
ahogy ttr a felhkn az izz fny Fny-ad.
A vratlanul tjba ll, vzbl felmerl
hegyet Hanumn megltta, s gondolta: "Kelepce ez!"
Magasba mered cscst a nagy lendlet majom
gy elsodorta mellvel, mint felleget a szlvihar.
A Hanumn-megtmadta hegyek-legkivlbbika
a tett lttn megrvendett, csodlta a nagy rohamot.
Emberi alakot vltott, s a sajt cscsra llt,
s a lgben tovazghoz a levegbl gy beszlt:
"Nem knny tettet tettl meg, pratlan erej majom!
Cscsaimra leszllhatsz, s megpihenve indulsz tovbb.
Egykor a Raghu-nemzetsg nvelte a nagy cent,
s hljt rja Rmnak most le a Vz Kincstrnoka,
mert gy szl az rk Trvny: a tettet viszonozni kell.
Tisztelettel adzik most neked a Folyamok Ura,
segtsgedre kld engem, megbecslse jeleknt:
»Ez a majom szz mrfldes, sosem-volt ugrsra szktt,
cscsaidon pihenjen meg, ert gyjtsn!« szlott nekem.
Majmok prduca, llj ht meg, s megpihenve menj tovbb!
Nzd, itt ez a tmrdek ds, illatoz, des gymlcs,
zleld meg valamennyit, majd feldlve haladsz tovbb.
Rgi bartsg fz hozzd engem, majmok legjobbika,
mind a Hrom Vilg tudja szvetsgnk eredett.
Mert te a fnyes istennek, a Szlnek vagy nemes fia,
lendleted csodjval nagy erej atydra tsz.
Vitz, ha tged szolgllak, a Szelet tisztelem vele;
hallgasd meg az okt, hogy mrt ill, hogy megbecsljelek.
Rg, az Els Vilgkorban, szrnyuk volt a hegyeknek is,
s minden gtj fel szlltak, sebesen, mint a sasmadr.
Mg erre-arra rpdstek, az istenek seregei
s az lk mind megrettentek, hogy egy nagy hegy rjuk zuhan.
A veszlyt megsokallotta nagy Indra, az Ezerszem,
s lenyeste a hegyek szrnyt ezerszm villmfegyvere.
Sjtsra emelt villmmal nfelm is kzeledett.
Szerencsmre a Szl megsznt, s lehajtott hirtelen
a ss vzrba, s elrejtett vd mlyn az cen.
Szrnyaimat megriztem, mert megoltalmazott atyd.
Tiszteletet, segtsget rdemelsz tlem, Szl fia.
Ez az si bartsgunk tehozzd fz, majmok feje.
gy estek dolgaink egykor, az cennak s nekem;
mindketten tisztelnk, s krnk: fogadd el, amit adhatunk.
rvendeztess meg bennnket, elzve fradsgodat!
Boldogg tesz bartsgod, s mr ltsod is boldogt."

A hegykirly beszdre gy felelt a majomkirly:
"E vendgfogadsoddal ksznetre ktelezel.
mde a nap gyorsan mlik, s srget a tett ideje,
s fogadalmat tettem, hogy tkzben nem idzm el."

Csupn kezvel illette a nagy hegyet a nagy majom,
s vitzsgben ujjongva szllt a levegben tovbb.
Mlyen maga alatt hagyta a szirtet s az cent,
s fent a folttalan gbolton a szl tjn replt tova.
E msodik nehz tettt lttk az sszes istenek,
az gi szentek s blcsek, s fennen zengtk dcsrett.
Majd az istenek s szentek, nagy blcsek s a szellemek
megkrtk a kgyk anyjt, Nap-fnyessg Szuraszt:
"Az cen fltt ugrik t a Szl fia, Hanumn.
Egy pillanatra lltsd meg, tmassz tjban akadlyt!
ltsd magadra hegynagysg, szrny rksasza termett,
agyarral, vrvrs szemmel, szjad nyljon kldkdig.
Erejt s vitzsgt tegyk prbra most megint:
gyessggel legyz tged, vagy lefogja a rmlet?"

Szurasz, a nagy istenn, a kvnsgnak engedett.
Rmt rksaszv vlt, s az cen kzepn
rt, torz, alaktalan testtel, melyre nzni sem br a szem,
tjt llta a szguld Hanumnnak, s gy beszlt:
"Tudom, az istenek kldtek tpllkomul, nagy majom.
Gyere ide a szjamba, hogy felfaljalak zibe!
A Mindensg Teremtje adta ezt a kegyet nekem."
Szles szjt kittotta, s megllt Hanumn eltt.
Szurasz szavait hallva, nyjas beszddel vlaszolt:
"A zord Dandaka-erdbe zte Rmt Dasaratha.
Kvette szeret ccse, Laksmana, s Szt, neje.
Mikzben dolga elvonta, vesztre trt egy rksasza,
Rvana, s nejt, Sztt, elrabolta kegyetlenl.
n most Szthoz indultam hitvese hrvivjeknt.
A balsorsba zuhant Rmn ill, hogy sznakozz te is.
De hogyha nem, meggrem, ha beszltem Sztval, s
hrt vittem rla Rmnak, a szjadba visszajvk."

gy beszlt Hanumn, m az alakjt vlt Szurasz
szlt: "Senki sem kerlhet ki; Brahm adta ezt a kegyet."

Kitrta szlesen szjt, s a Szl fia el meredt.
Szurasz szavait hallva, mregbe gurult Hanumn,
s rkiltott: "Ttsd nagyra szdat, hadd frjek rajta be!

A tz mrfld magassg Szurasz eltt Hanumn
tz mrfld szlessgre ntt haragjban hirtelen.
Hsz mrfld hosszsgra nyjtotta szjt Szurasz.
A dmon lngol nyelv, iszonyatos, pokoltz,
kittott torka lttra a Szl nagy esz gyermeke
sszehzta viharfelh nagysg testt kicsire,
s hvelykujj nagysgv vlt egy szempillants alatt.
Ekkor bereplt szjba, aztn kirppent hirtelen,
s a levegbl ily szval fordult Szuraszhoz a hs:
"Dmonok sarja, dv nked! Lsd, szjadba repltem n.
Nyert kegyed gy nem csorbult meg. Most megyek utamon tovbb."

Szurasz ltta: szjbl a nagy majom kiszabadult,
mint Hold a dmon torkbl. Val alakban gy beszlt:
"Vidd sikerre nemes clod! Jrj szerencsvel utadon!
Hozd ssze a kirlyasszonyt Raghu sarjval, kedvesem!"

Hanumn harmadik tettt ltta a Fld s a mennylakk,
s minden l dcsrte: "dv, dv neked, majom-bika!"
Messzire ltsz nagysgban szelte a Szl ers fia
a tmasz nlkli leget, mint egy szrnyas, kirlyi hegy.
Ltta Hanumn ugrst Szinhik, rmes rksasz,
szrny, alakjt-vlt szrny, s magban gy gondolkozott:
"Pomps! Hossz id ta vgre kedvemre jllakom!
Messzirl j nagy llat jn, hogy zskmnyul essk nekem."

Varzzsal sszemarkolta Hanumn rnykt keze.
rnyka elfogsra sszerezzent a nagy majom:
"Ermet megbntottk, valaki rm akaszkodott,
meglltott, mint tengeren a szembe-szl a nagy hajt."

Nzglni kezdett oldalra, majd felfel, majd lefel,
s szrevette a ss vzbl gaskod rm-alakot.
A ttott szj lttra eszbe tltt a rege:
"Blcs Szugrva meslt egyszer arrl, hogy van egy csoda-szrny,
rnykot elfog rmsg; nem ktlem, ez kerlt elm."

Ltta, kivel kerlt szembe, s tudta jl, hogy mit tegyen.
Mint nagy felh eszskor, felduzzasztotta termett.
Szinhik rksasz ltta, hogy teste mind nagyobbra n;
szjt szlesre ttotta, hogy pokolig s gig rt.
Felleggomolyknt bmblve rohanta le a fn-lakt.
Az most kicsire hzdott, s mint iszony mennykcsaps,
ervel belevgdott a trt torokba a majom.
A lgi szellemek lttk, hogy elnyelte a tg reg,
mint hold-fal dmon szja Holdat fogyatkozsakor.
gyomrt kihastotta les-hegyes karmaival,
s sztmarcangolt testbl kiugrott pillanat alatt.
Btorsggal, gyessggel, szerencsvel tljrt eszn,
elpuszttotta, s ismt valdi termetre ntt.
Foszlnny marcangolt szvvel zuhant a vzbe a tetem,
mert Brahm maga alkotta elvesztsre Hanumnt.
Sok lgi szellem ujjongva figyelte, mit tett Hanumn,
s Szinhik hulltt ltva, gy kszntttk gyztest:
"Megtetted a nehz tettet! Meglted a szrnyeteget!
Ksrjen akadly nlkl siker, ugrl np feje!
Akiben ez a ngy megvan, mint benned, majmok tigrise:
kitarts, sz, er, kszsg, az nem veszt rajta dolgain."

Nemes cljra clozva, gy dcsrte a lgi np,
s tovbb replt tjn, mint Garuda madrkirly.
Megtette tja nagy rszt. Mindenfel tekintgetett,
s a szzadik mrfld vgn erd vonala tnt el.
Megpillantotta rptben az erdlak np feje
a szantl-ligetek, bokrok, virgok fedte szigetet.

2.

Legyzte a mess ugrs a gyzhetetlen cent,
s fldre szllt Lank szln, a Trikta-hegy oldaln.
Mikzben Lankt elnzte, egy percig elgondolkozott
a hegy lejtjn lltban, megbzatsa sikern:
"Kegyetlen rksaszk npe ersen rzi vrost;
valdi alakomban nem tudom megkzelteni.
Okosabb lesz, ha aprv zsugortom a testemet,
s gy trk r Lankra Rma gyben jszaka.
Rvana vdett vrba a sttben behatolok,
bejrom minden zeg-zugt, s Rma nejt megkeresem."
gy dnttt Hanumn, s a napnyugtt trelmetlenl
vrta, hogy megpillanthassa a Vidha-kirlylenyt.
Mikor a Nap nyugvra trt, a sttben a Szl fia
csodsan sszehzdott, aprcska lett, mint egy egr.
A szrkletben megbjva szaporn felkerekedett,
s a fnyes, szles utcj vrosba besettenkedett.
Aranyl oszlopok fnye, palotk csillog sora,
tndkl ablakok rcsa, nyolc emeletes hz-csodk,
kristllyal kirakott fld, drgak mintj terek,
csarnokok kestettk, mint az istenek vrost.
A szles vrfal aranyos, sokszn kapuvei
sejtelmes fnyt sugroztak kprzatos utcira.
E kpzelet-fellml szpsg lttra Hanumn
megdbbent s megrvendett, s bzott, hogy Sztra tall.

3.

m az ugrk oroszlnjt, a Szl Urnak gyermekt
a testben rkd Lank szrevette, hogy kzelt.
A belopzkod majmot megpillantva, a Rvant
szolgl Lank istenn torz arcval elbe llt.
A Szl vakmer sarjnak tjt llta fenyegetn,
s rekedt, rikcsol hangon megszltotta Hanumnt:
"Ki vagy, s hogyan merszkedtl ide jnni, erdlak?
Szlj, valld be az igazsgot, mert gysem szlhatsz mr sok.
Ne vld balgn, hogy Lankba behatolhatsz, fn-szkds!
Hatalmas hadsereg vdi, ers vrfalak vezik."

Az tjt elll szrnynek gy vlaszolt a Szl fia:
"Igaz beszddel elmondom, amit tudni kvncsi vagy.
De mondd elbb te, rt arc, ki vagy, s mrt llod utamat,
szidalommal mirt tmadsz rm itt a vroskapuban?"

A tetszse szerint testet lt Lank vdszelleme
haragos szval s durvn Hanumnra ripakodott:
"n minden rksaszk f-f mahrdzsjt, Rvant
szolglom hven, s rzm vrt bevehetetlenl.
Nem lehet engem fitymlva betrni, bejutni ide.
Most letedtl megfosztva kld pihenre e csaps.
Tudd meg, hogy n vagyok Lank testbe ltztt vrosa;
Magam krl mindent ltok, gy lttalak meg tged is."

Az asszony-alak szrnynek Hanumn, a Vihar fia,
gy vlaszolt ravasz szval, megllva hegycscs msaknt:
"Ers kvncsisg vonzott megltni Lank vrost,
csodlni vrfalt, szles bstyit, kapuveit,
sok fval kes erdit, ligeteit, csalitjait,
s szem-nem-ltta pompj, pratlan pleteit."

Hanumn vlaszt hallva, a testet lt szrnyeteg,
az asszony-alak Lank, ismt kemnyen rrivallt:
"Amg engem le nem gyzl, majmok leghitvnyabbika,

addig nem lpsz e vrosba, amelyet n oltalmazok!"

Ekkor az jszakk rme vrfagyasztan felrivallt,
s teljes ervel rsjtott Hanumnra jobb tenyere.
Lank kemny tstl haragra gerjedt Hanumn,
s vlt hangon felbdlt a zg Vihar gyermeke.
Gyrit megfordtotta gyors mozdulattal bal kezn,
s visszakzbl vgott r ellenfelre a vitz,
hogy a csapst lefkezze, mert meggondolta: "Asszony ez!"
A rt szrnyeteg elkbult, megtntorultak tagjai,
s elre bukva arcval, teljes hosszban elterlt.
Hallos aggodalmban akadozva, dadogva szlt,
knyrgtt letrt a megalzkod rksasz:
" Ers kar hs, irgalmazz! Hagyj letben, majmok feje!
Hiszen az igaz lelkek a Trvny szavt tisztelik.
A testbe ltztt Lankt legyzted, ugrlk ura,
mikor engem lesjtottl, fkon lak np tigrise.
Hallgass meg, igazat szlok, erdben lakozk feje,
hogyan rendelkezett rlam az nmagtl Ltez:
»Hatalmba igzand majd egy ers majom egykoron.
Ez lesz jele, hogy elj a rksaszk npre a vsz.«
Most mr tudom, hogy jttddel elrkezett ez az id,
s a Teremt vgzst megmstani nincs er.
Sztt a maga vesztre hurcolta ide Rvana,
s pusztulsba rntotta balgasgval vrost.
Jjj ht, lpj be a vrosba, majmok legnemesebbike,
s vgezd el, amit kvnsz, Vgzet vgrehajtjaknt."

4, 6, 13.

Legyzte vitzsgvel Lankt, a vros szellemt
a nagyerej Hanumn, az ugrl np prduca.
A kapu fltt tugrott knnyszerrel a vrfalon,
s belopzott Lankba a sttsg leple alatt.
Az jszaka oltalmban elindult szttekinteni
a lehullott virgszirmok leplvel kes utakon,
s krljrt a pompz, fnyes vrosban a majom.
Elvltoztatta jlag alakjt tetszse szerint,
s frgn haladt a vrosban, minden hzat bekborolt.
A rksaszk kirlynak dli napfnyknt csillog,
fal-vdte palotjba akadly nlkl bejutott.
Indult, s tkutatott buzgn mly fldalatti vermeket,
a palotk minden szintjt, magas tet-teraszokat,
megllt itt-ott, megint indult, felsietett, lesietett,
kinyitott bezrt ajtkat, bezrt kinyitott kapukat,
bement itt s amott ment ki, lehajolt, felgaskodott,
tkutatlanul nem hagyta a legkisebb zeget-zugot,
ngy ujjnyi hely sem volt, melyet nem vizsglt vgig gondosan
Rvana palotjban a Sztt keres majom.
A vrfalak beugrit, oltrokat, szentlyeket,
tavakat, regek mlyt mind tkutatta Hanumn.
Sok ronda rksaszt ltott, rtat, rusnyt, torz alakt,
csak akit keresett, azt nem: a Dzsanaka-kirlylenyt.
Ltott sok csodaszp, bjos, des szav tndrlenyt,
csak akit keresett, azt nem: Rma szeretett hitvest.
Ltott sok telihold arc, karcs test kgylenyt,
csak akit keresett, azt nem: a Vidha-kirlylenyt.
Erszakkal rabolt rabnt ltott a hremben sokat,
csak akit keresett, azt nem: Dzsanaka kedves gyermekt.
Mikor nem ltta Sztt, csak ms gynyr nk seregt,
kedvt vesztette, elcsggedt az ers kar Hanumn.
Hibaval volt - vlte - tugorni az cent,
hibaval volt - vlte - hogy Szugrva buzglkodott.
Mg gy tprengett, megltott egy felhkbe magasod,
szikla-hajlkokat rejt, sudr fkkal bentt hegyet.
A hegy lejtjn bviz foly sietett lefel,
mint a kedvese kt karja kzl kisikl szeret.
A hegy lbtl nem messze madrsereg-felvert viz,
ring ltuszlevl-sznyeg bortott tkr t fekdt.
Sokfle vad s madr lakta erd-vezte partjait,
s egy tisztsn aranyszn sinsap-fa magasodott.
A fra gyorsan felkszott a frge mozgs majom:
"Taln innen megpillantom a Vidha-kirlylenyt.
Ha magban bolyong bsan, tn elvetdik erre is.
Ez a liget oly enyht, zsongt, b-feledtet,
szantlfkkal, askkkal, jzminbokrokkal kesen.
Rma miatti fjdalma perzseli Szt h szivt;
vele rlt az erdnek, s az emlk elhozza ide."

15.

A frl szerteszt nzett, kereste Rma asszonyt,
frkszte az egsz fldet, kutatta Szt lbnyomt.
Nem messze, a liget mlyn, magas aska-fk kztt
megpillantott a fk cscsn tlmagasl, nagy palott.
Ezernyi oszlop tartotta fehr mrvny tetzett,
korallbl voltak lpcsi, sznaranybl oltrai,
szinte vaktott szpsge, elkprztatta a szemet,
szemernyi folt se volt rajta, az eget frta t hegye.
Majd egy asszonyt pillantott meg, szpsge szinte tndklt,
a kel jhold sarlja tiszta fnyvel ragyogott.
m szennyes ltzet fedte bjttl lefogyott termett,
stt felhk mgtt rejl napkoronghoz hasonltott,
bbnatba borult arccal, fjdalmasan shajtozott,
szomorsg emsztette, keser gondban elmerlt,
kedvese tvol volt tle, rt rksaszk vettk krl,
mint erdben a meghajszolt, magnos zet a kutyk,
fjdalom lett osztlyrsze megrdemelt gynyr helyett.
A lesovnyodott test, mocskos ruhba ltztt,
hossz szem szpet ltva, gondolta: "Szt ez lehet!
Mert amilyen szpnek lttam a levegben azt a nt,
akit Rvana elhurcolt, ez az asszony olyan csods."

17.

Ekzben a derlt gre feljtt a tiszta fny Hold,
mint t tkrn fehr ltusz, mint sz hatty kk vizen.
Hs sugarai fnyvel szinte biztatta Hanumnt,
mintha szves bartsgbl segtsgt ajnlan.
A telihold-arc Szt szpsgt nzte Hanumn,
s a Hold fnyben megltta mellette a sok rksaszt:
Flszemt, Flflt, Kancsalt, Rtszemt, Leped-flt,
csf Fejetetejn-orrt, Fletlent s Karflt,
a torz Msflszeres-trzst, ocsmny Trzse-hossz-nyakt,
Kopaszfejt, Srtstestt, Szakllasat, Srnyeset,
Lghast, Lgmellt, Nagyflt, Fittyedt-homlokt,
Fityegajkt, llatlant, llig-szjt s Ttogt,
Hosszt, Kurtt, Pupost, Sntt, Cskttet, Trpe-termett,
Undortt s Rongyosat, Ferdeszjt s Rtszemt.
Ezek kztt a rmsgek kztt tallta Hanumn
- mint virga-fosztott bokrot, dmon-felfalta csillagot -
a tmaszt vesztett Sztt, rksaszk nygt szenvedt,
virgpomps askk kzt bnat-tengerbe merlt.

18-22.

Mikzben a virgz fk lugasn jrtatta szemt,
s Szt sorsn tprenkedett, maradkk fogyott az j.
A hajnal megvirradtval a szent tanokban jratos
rksasza-papok ajkrl zendlt a Vdk himnusza.
Ezutn zeneszerszmok flet-bvl hangjai
serkentettk fel lmbl a nagy hatalm Tzfejt.
Mihelyst hullt koszorval, gyrt ruhban felesznkedett,
tstnt Szt fel szlltak bred gondolatai.
Az g szenvedly vgya eluralgott a rksaszn,
s gerjedelmt nem brta legyrni a nagy erej.
kes kirlyi pompban elindult a liget fel.
A feddhetetlen hsg, ernyt-rz kirlyi n
az ifjsggal-szpsggel kes, dalis termet,
kkvektl sziporkz kirlyt megltta messzirl,
s megremegett egsz teste, mint szl rohamtl a fk.
lt elfedte combjval, kt karjval kt keblt,
s a fldn sszehzdott zokogva a hossz szem.
Az rz rksasz-hadban elmerlt a kirlyleny,
fjdalom-dltan, bnn, mint tengerbe sllyed haj.
A letertetlen fldn lt a szp n roskatagon,
mint erd risrl villm-letrte nagy fag.
kes testn a szennyfoltok voltak mltatlan kszerek,
s derengett-sejlett szpsge, mint iszap-fedte ltusz.
A sr, rmt-vesztett, rt rei zavarta nt
kes-des esengssel szltotta meg Rvana:
Lttomra, duzzad comb, eltakarod termetedet,
szeretnl lthatatlann vlni fltedben, kedvesem.
Szeretlek, hossz-szp-szem; krlek, ne vesd meg hvedet,
hibtlan termet, szp n, minden lt elbvl.
Itt gonosz emberfajzat nincs; nem bntanak a rksaszk;
ltom, tlem ijedtl meg. Oszoljon el a flelem!
Tudod, hogy rktl fogva a rksaszk szoksa ez:
erszakkal ragadjk el, ha nem enged, a ms nejt.
De kedved ellenre n mgsem foglak rinteni,
brmennyire uralkodnk testemben a szerelmi vgy.
Kirlynm, ne remegj tlem; bzzl szavamban, kedvesem!
Szakts a szomorsggal, fzzn hozzm a vonzalom!
lvezz minden gynyrt kjjel, szpsgem! Igyl s mulass!
Eltkozolhatod minden kincsemet; a tid a fld!
Jjj, enyelegj velem, szpem! Sgd meg akrmely vgyadat!
Nincs nagyobb rmm, mint ha rmet szerzek teneked.
Tekintsd meg fnyes pompmat, ds kincseimet, kedvesem!
A fahncs-knts Rma nem mlt hozzd, gi hlgy!
Egykori fnye sztfoszlott, birodalma a vad vadon,
nyoszolyja a fld szne, s az is lehet, hogy mr nem l.
Soha tbb nem lthat meg egykori frjed, kedvesem,
mint a fekete felhtl eltakart fnyes csillagot.
Kezembl vissza nem nyerhet tged soha a Raghu-sarj,
akr Indra hatalmbl uralmukat a dmonok."

21-22.

gy krnykezte meg Sztt a rettenetes rksasza,
s gytrdve, gytrelmes hangon, remegve vlaszolt,
egy fcsomval elfedte arct, hogy ezt se lssa meg:
"Fordtsd szvedet el tlem a sajt fajzatod fel;
rem hiba vgydol, mint dvre a gonosztev.
Krhozatos, tilos tettre n sohasem vetemedem;
nemes csaldbl szrmaztam, nemes csaldba mentem t."

E kurta, korhol szval a Vidha-kirlyleny
Rvana fel htval fordult, s gy beszlt tovbb:
"Vigyzz, ll az rk Trvny, az igazsgra ktelez:
ms frfi felesgre gerjedned soha nem szabad.
Ms hitvest gy kellene rizned, mint sajtodat;
hremedben gynyrkdjl, jszakban-jrk feje!
Ha velk nem elgszel meg, buja vagy, csalfa, csapodr,
s alantas kjsvrsgod csfos buksodhoz vezet.
s mltn krrmmel fog gnyolni minden, aki l,
ha nnn balgasgoddal pusztulsba dntd magad.
Sok sanyargatott nped majd gy beszl rlad, gonosz:
»dv, hogy megrdemelt vge elrte a szrnyeteget!«
gretekkel, kincsekkel sosem fogsz elcsbtani;
semmi sem tp el Rmtl, mint a Naptl sugarait.
Inkbb vgy vissza Rmhoz, akirt egyre bsulok,
mint erdben a prjtl elszakadt nstnyelefnt.
Keresd Rma bartsgt, hogyha kedves az leted;
aki segtsgt kri, nem tasztja el soha.
A Raghu-csald knek adj vissza, hogyha jt akarsz;
a biztos pusztuls vr rd, hogyha vele szembeszeglsz.
Gyzd br le a villmcsapst, gyzd br le a Hall Urt,
nem gyzd le a bosszl Rma haragjnak tzt."

Szt kemny szavt hallva, a rmes rksaszk ura
a nyjas arc Sztnak durva beszddel vlaszolt:
"Ha a frfi bartsgos, fl kerekedik a n;
ha kedvesen beszl hozz, szidalmazsban rszesl.
Szerelmem rabszolgv tesz, haragomat megfkezi,
mint a vgtban tjrl letr lovat a kocsis.
Hogyha a frfit egy nhz emszt szerelem kti,
rr lesz rajta rszvt s elnzs kedvese irnt.
Ennek ksznd, csods arc, hogy mg nem vgeztem veled,
br eltiprsra vagy mlt, mert elvgydol ostobn.
s mindegyik bnt szrt, amellyel folyvst srtegetsz,
megrdemelnd, hogy szrny halllal meglesselek."

Az jszakban kszlk parancsolja gy beszlt
elrad haragjban Szthoz, s gy fejezte be:
"Hatridl azt szabtam, hogy vrok mg kt hnapig,
aztn gyamba kell lpned, tkletes szpsg n.
Ha letelik a kt hnap, s nem fogadsz el frjedl,
akkor feldaraboltatlak szakcsokkal reggelire."

Rvana, kire r van a gonoszsg rva, gy beszlt,
aztn felnevetett durvn, s felhv vlva, tvozott.

27.

Most a rksasza-nstnyek visszataszt, rt hada
tmadt r jra Sztra, szidalommal rasztva el:
"Te megtalkodott Szt, hitvny, nemtelen nszemly,
hsodat mg ma felfaljk jzen a rksaszk!"

m volt kzttk egy bks, blcs, agg rksasz, Tridzsat;
nem nzhette, ahogy Sztt csroljk a tbbiek:
"Magatokat faljtok fel, nem Sztt, gyalzatosak,
Dzsanaka szeretett lnyt, Dasaratha kirly menyt.
Ma lmot lttam, rmtt, hajmeresztt, borzalmasat;
frje jttt jvendlte, s a rksaszknak vszt igrt.
Csods elefntcsont hintt hzott ezernyi paripa
a levegben fent, s rajta fehr kntsben Rma llt,
nyakban koszor fggtt, mellette llott Laksmana.
Sztt is lttam lmomban, ruhja patyolat-fehr,
a ragyog Tej-tengerben magasl Fehr Hegyen llt,
ahol frjre vrt Szt, mint fnyre a Fny-ad.
Aztn megint Rmt lttam: hegy nagysg, ngy agyar
harci elefnt htn lt, mgtte ismt Laksmana.
A kt nap-ragyogs hs a kirlyn fel haladt,
tiszta fehr virgokbl font koszorval kesen.
Majd a Fehr Hegy cscsrl a levegben lebeg
elefntra segtette Dzsanaka lnyt hitvese.
Majd ezutn - csods ltvny - az asszony kiemelkedett
frje karjbl, s a Holdat s Napot simogatta meg.
j lomkp jtt: Rvana, olajos testtel, kopaszon,
vrs ruhban. Rszeg volt. Nyakn vrs virgfzr.
Vltott a kp. Kocsijrl a fldre bukott Rvana.
Egy asszony vonszolta kopasz, fekete ruhs tetemt.
Majd felkelt ttovn, kbn, tmolyogva, mint rszegek,
ruhja leveg volt, s rtelmetlen szkat hadart.
Undort, stt, bzs, pokolsrhoz hasonlatos,
iszapos tba lpett be, s elnyelte a mly mocsr.
s vgl ez a szp vros, Lank jelent meg. Falai
meghasadoztak, omlottak, s a tengerben elmerlt.
Vigyzzatok, megltjtok, jn Rma Sztrt hamar,
s fktelen haragjban legyilkol minden rksaszt.
Tbb durva sz ne hangozzk! Boruljunk le Szt el,
engesztel beszdekkel esdekeljk bocsnatt!
Hiszem, hogy irgalmas szv a Vidha-kirlyleny,
s csak tudja a vsztl a rksaszkat megmenteni."

30-34.

Rejtekbl vges-vgig mindent jl hallott Hanumn:
Sztt s Tridzsat lmt, s a rksasz-rikcsolst.
Nzte Sztt, mint istennt Indra egben odafent,
s elmjben sokfle gondolatot latolgatott:
"Akit a Fld tz gtjn keresett sok ezer majom,
sikerlt vgre meglelnem Rma elrabolt hitvest.
Kivrom, amg nem vesznek szre az rz rksaszk,
s a szenvedsben gazdag ntt suttogva megvgasztalom.
m n majom vagyok, s testem majmok kztt is ris;
s ha most emberi szval, szanszkrit nyelven megszlalok,
Rvannak gondol Szt, megrml, cselvetst gyant.
Taln ha szeretett frjt, Rmt emlti meg szavam,
nem ijed meg, hiszen Rma tlti be gondolatait."
gy fontolta, latolgatta a nagy esz, hogy mit tegyen,
s megszlalt nyjasan, halkan, hogy csak Szt hallhassa meg:
"Van egy vitz mahrdzsa, Dasaratha, sok np ura,
szeld szv, igazsgos, kocsija-lova szmtalan.
Annak telihold-szp arc, elsszltt kedves fia
a trvnytisztel Rma, jjal lvk legjobbika.
Hogy ne szegje szavt atyja, a jt s rosszat ismer
Rma nejvel s ccsvel vllalta a szmzetst.
Mikzben a vad serd srjben vadszgatott,
rksaszkkal akadt ssze, s lelte a szrnyeket.
Vitzei elestrl tudomst szerzett Rvana,
s elragadta bosszbl tle a Dzsanaka-lenyt.
Hibtlan hitvest, Sztt, kereste Rma mindentt,
s szvetsgest tallt kzben: Szugrvt, a majomkirlyt.
Fejedelmk parancsra az alak-vlt fn-lakk

ezrvel s szzezrvel kutattk Sztt mindentt.
n Szampti tancsra tugrottam az cent
szz mrfldes nagy ugrssal, hogy megleljem a szp szemt.
Rma lerta szpsgt, arct s karcsu termett;
amilyennek lert Rma - red talltam, asszonyom!"

Igy beszlt Hanumn blcsen, s ezutn illedelmesen
a bnat tze gette Szt fel kzeledett.
Ahogy lpsrl lpsre kzeledett a Szl fia,
htrlt lpsrl lpsre Szt; azt hitte, Rvana.
"Fondorlatos csel minden sz, amit e szrny mesl nekem!
Rvana ez bizonyra, csak ms alakba ltztt."

Ernyedt keze elengedte tmaszt, az aska-ft,
s fldre roskadt a vlt cseltl a fjdalom-szaggatta n.
Ft hajtva leborult ekkor eltte a hossz kar,
m r sem mert pillantani a flelemtl reszket.
Midn vgre a hold-arc megltta a leborult,
bnattal telve shajtott, s gy szlt a szeld szav:
"Hogyha ismt te ksrtesz, varzserej Rvana,
dcsretedre nem vlik, hogy gyenge nt csellel gytrsz.
Az erdben is ezt tetted, ahol mint jmbor remete
leplezted el varzslattal ocsmny valdi lnyedet.
De taln mgsem az vagy te, akit gyanm sejtet velem,
mert sztns rm jrta t beszdedre lelkemet.
Hogyha valban Rmtl rkeztl, hla s dv neked!
Beszlj tovbb, mert Rmrl minden hr boldogsg nekem!
Szavad lelkembe markol, mint partjba a sebes foly."

 
BEJELENTKEZS
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Regisztrci
Elfelejtettem a jelszt
 
IRODALOM
 
E-KNYVTR
 
NI JGA
 
NI JGA
 
Nhny szana - feltlts alatt
 
HRLEVL
E-mail cm:

Feliratkozs
Leiratkozs
SgSg
 

Elkészítem születési horoszkópod és ajándék 3 éves elõrejelzésed. Utána szóban minden kérdésedet megbeszéljük! Kattints    *****    Könyves oldal - egy jó könyv, elrepít bárhová - Könyves oldal    *****    20 éve jelent meg a Nintendo DS! Emlékezzünk meg ról, hisz olyan sok szép perccel ajándékozott meg minket a játékaival!    *****    Ha érdekelnek az animék,mangák,videojátékok, japán és holland nyelv és kultúra, akkor látogass el a személyes oldalamra.    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG    *****    Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG    *****    Mindig tudnod kell, melyik kiköt&#245; felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG    *****    Akad mindannyijukban valami közös, valami ide vezette õket, a delaware-i aprócska kikötõvárosba... - FRPG    *****    boroszkány, vérfarkas, alakváltó, démon és angyal... szavak, amik mind jelentenek valamit - csatlakozz közénk - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    why do all monsters come out at night - FRPG - Csatlakozz közénk! - Írj, és éld át a kalandokat!    *****    CRIMECASESNIGHT - Igazi Bûntényekkel foglalkozó oldal    *****    Figyelem, figyelem! A második vágányra karácsonyi mese érkezett! Mesés karácsonyt kíván mindenkinek: a Mesetáros    *****    10 éves a Haikyuu!! Ennek alkalmából részletes elemzést olvashatsz az anime elsõ évadáról az Anime Odyssey blogban!    *****    Ismerd meg az F-Zero sorozatot, a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-szériáját! Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    Advent a Mesetárban! Téli és karácsonyi mesék és színezõk várnak! Nézzetek be hozzánk!