|
16. Héjjas István: India ősi bölcsessége
A könyv a hindu eredetű filozófiai gondolkodás csúcsteljesítményeit mutatja be. A szerző szerint ezek a bölcseleti rendszerek nem spekulatív világmagyarázatok és nem is valamiféle ideológiák, amelyek különféle társadalmi csoportok érdekeit szeretnék kifejezni. Ezek a bölcseleti iskolák örökérvényű gondolatokat fejeznek ki, a végső valóság megismerésének módszerét kutatják és arra keresnek választ, hogy hogyan lehet kiküszöbölni az életünkből a szenvedést és hogyan lehet elérni a tökéletes szellemi szabadság állapotát.
* * * * *
17. Hindu halottaskönyv
* * * * *
18. Hirschi, Gertrud: Mudrák
A keleti gyógyításból ismert kéztartásokat, a mudrákat szinte bárhol és bármikor végezhetjük, hiszen csak ujjainkat kell ehhez használnunk. Gertrud Hirschi könyvéből megtudhatjuk, hogy - mik is azok a mudrák, és miben rejlik csodálatos hatásuk, nbsp;- hogyan használhatjuk ezeket az egyszerű kis gyakorlatokat a betegségek és lelki problémák megelőzésére és gyógyítására, - hogyan segíthetjük elő velük spirituális fejlődésünket, - hogyan erősíthetjük hatásukat légzéssel, megerősítésekkel, vizualizációval, gyógynövényekkel, táplálkozással, zenével és színekkel. A szerző bátorító, közvetlen stílusa megkönnyíti a gyakorlatok elsajátítását, és ösztönöz kipróbálásukra.
* * * * *
19. India bölcsessége (szöveggyűjtemény)
"Igen nehéz vállalkozás ily szűk terjedelemben bemutatni India hatalmas vallási, bölcseleti és társadalomfilozófiai irodalmát. Szövegeinket így a teljesség igény nélkül válogattuk össze. Inkább arra összpontosítottunk, hogy az indiai gondolkodás legsajátosabb vonásait, alapeszméit vázoljuk fel, és megmutassuk eme eszmék fejlődésének útját a mai időkig. Fontosnak tartottuk azt is, hogy rávilágítsunk az indiai és a nyugati gondolkodás találkozási pontjaira, mert úgy valljuk, ezek megértése révén lehetőség nyílik arra, hogy fokozottabb mértékben meríthessünk eme ősi kultúra szellemi kincseiből." (Tenigl-Takács László, előszó)
* * * * *
20. India misztikája (antológia)
India mindig úgy élt a képzeletünkben, mint egy olyan ország, ahol számunkra elfeledett tudást őriznek. Ennek az időtlen bölcsességnek még korunkban is vannak letéteményesei. Ez a könyv az indiai vallás egyik misztikus ágával, a hinduizmus kvintesszenciájának tartott advaita védántával és tanítóival ismertet meg bennünket. A lapokon olyan történetek elevenednek meg, melyek helyenként minden elképzelésünket és álmunkat felülmúlják. Bepillantást nyújtanak olyan emberek életébe és tanításaiba, akik felismerték, közvetlenül megtapasztalták a világunk alapjául szolgáló legfőbb Valóságot, melyet megismerve - úgy mondják - elértünk mindent, amit elérni érdemes.
* * * * *
21. Iyengar, B.K.S.: Jóga új megvilágításban
A Jóga új megvilágításban a világ legnagyobb és legismertebb jógaoktatójának klasszikus műve. Több mint 200 tartás (ászana és bandha),valamint 14 légzőgyakorlat (pránájáma) gyakorlati szempontú, gazdagon illusztrált leírását tartalmazza. A könyv összegzi a jóga értelmére vonatkozó tanításokat, s a nádikkal, csakrákkal és a kundalinível is foglalkozik. Külön függelék ajánlja az olvasó figyelmébe a különféle betegségekben használható speciális gyakorlatokat, s a komoly érdeklődő számára a szerző több, mint 300 hetes jóga tanfolyam programját is közli. B.K.S. Iyengar 1936 óta foglalkozik jóga oktatással, és számos bemutatót tartott már szerte a világon.
* * * * *
22. Iyengar, B.K.S.: Pránájáma új megvilágításban
A Pránájáma új megvilágításban, mint a jógalégzés elméleti és gyakorlati kézikönyve, méltó folytatása a szerző előző, Jóga új megvilágításban című művének, amelyet ma széles körben a hatha jóga klasszikus tankönyveként ismernek. A jelen könyv egyszerre gyakorlatias és alapos: az elméleti rész átfogó hátteret ad a jóga filozófiájáról - miközben olyan fogalmakat is részletesen megvilágít, mint például a csakrák, a nádík, a mantra vagy a bandhák -, a gyakorlati rész pedig megbízható útmutatásként szolgál mindazoknak, akik el szeretnének mélyülni a jógalégzés művészetében.
* * * * *
23. Jogananda, Paramahansza: Egy jógi önéletrajza
Jogananda önéletrajza hézagpótló a jógairodalomban. Első ízben fordult elő, hogy egy valódi hindu jógi megírta életét a nyugati olvasók számára. Kevés ilyen tisztán fogalmazott, túlzásoktól mentes, és az európai elme számára is követhető írás jelent meg eddig India világáról. Általa hiteles forrásból értesülünk a fejlett mesterek úgynevezett természetfeletti képességeiről, miközben kimerítő körképet kapunk spirituális hátterükről. Jogananda aprólékos részletességgel és nagy láttató erővel jellemzi a Krisztusra emlékeztető bengáli mester, Srí Juktésvar társaságában eltöltött éveit, miközben a mai India történetének alig ismert fejezetét vázolja fel előttünk.
* * * * *
24. Kaczvinszky József: Kelet világossága I.-II.-III.
  
A Kelet világossága első kötete az ész és a logika, a második az élet, a harmadik pedig a lényeg megismerésének, szempontjából tárgyalja a jógát. Szerző szavaival: " A yoga nem elmélet, nem gondolkodásra épülő tudomány és nem is vallás. A yoga nem holt tan, mint ahogy a matematika sem az. A yoga kulcsa: az 'arany középút', az egyensúly középvonala. A nyugati bölcselet teóriákat állít és megmagyarázni igyekszik a lét lényegét. A yoga ezzel szemben nem elméletek felállítására törekszik, hanem a lét lényegének a közvetlen megismerése a célja! A yoga arra tanít, hogy vannak helyes és helytelen cselekedetek, - a helyesek elősegítik a fejlődést, a helytelenek pedig hátráltatják. Aki nem a saját tapasztalatai révén győződik meg a megismerés lehetőségeiről és valóságáról az sohasem foghatja fel teljes mértékben a yoga lényegét. Először tudomásul kell venni a yoga állításait, azután elmélkedni kell azokon, végül pedig bensőleg át kell élni az igazságát. A yogának számos ágazatát különböztetjük meg. Valamennyi más, egymástól eltérő irányt követve törekszik a végső cél felé. Céljuk azonban mindenkor egy és ugyanaz: a kötöttségekől való felszabadulás. Csupán a módszerük és az eszközeik különböznek. Valamennyiüknek a lényege megtalálható azonban abban az alapvető yoga-rendszerben, melyet Patandzsalinak yoga-aforizmái foglalnak magukban."
* * * * *
25. Kozma András: A hindu istenalakok szimbólumai
"A legmélyebb tudást és bölcsességet a világ minden táján és kultúrájában többszörös fátyol takarja, amelyek közül az egyik a szimbólumok leple. Ez, a tudás bizonyos lényeges elemeit esszenciális tisztaságban, mintegy sűrített szellemi energia formájában tárolja. Aki nem érti ezt a nyelvezetet, nem képes megfejteni a kódolt üzeneteket, nem tudja kibonani belőle a valódi jelentést." (Feuer Mária, előszó)
* * * * *
26. Osho: Háború és béke (Bhagavad Gítá)
"A hindukegyik leghíresebb alapműve, a Bhagavad-Gítá a megvilágosodott Krisna, valamint a remek íjász és harcedzett katona hírében álló Ardzsuna közötti párbeszéd formájában maradt fenn. Ez a beszlélgetés India ötezer évvel ezelőtt vívott Nagy Háborújának, a Mahábháratának előestéjén zajlik. A jelen kötetben olvasható előadássorozatában Osho a Bhagavad-Gítát az első pszichológiai tanulmánynak nevezi, amely a Kelet számára már jóval Freud, Adler és Jung előtt széles körben elérhető volt. Krisna gondolatait Ardzsuna - és egyben mindannyiunk - problémáiról csak akkor tudjuk helyesen megítélni, ha megértjük, hogyan is működik az emberi elme." Előszó, részlet
* * * * *
27. Schmidt József: Bevezetés India szent irodalmába
"Jelesül a kronológia az ind irodalomtörténet Achilles-sarka. Egzakt kronológia egyáltalában nincsen: az egész hosszú védikus korszakban egyetlen egy biztos dátum sincs, a szanszkrit periódusban is csak egy-kettő, úgyhogy a legfontosabb művek korára vonatkozó nyugati szakvélemények századokra rúgó eltéréseket tüntetnek fel. A védikus korszak felső határa teljesen ismeretlen - sejthetőleg inkább a 3., mint a 2. évezred Kr. előtt; alsó határa megközelítőleg a Kr. előtti 1. évezred közepe - abból következtetve, hogy az ez idő körül keletkezett buddhizmus az egész védikus irodalmat feltételezi. E két határ között az egyes művek kora egyáltalában nem határozható meg, csak az egész szövegkategóriák relatív kora, ti. az, hogy ez vagy az a kategória régibb-e vagy ifjabb, mint egy másik. Nagyban és egészben így áll a szanszkrit irodalom kronológiája is, bár itt vannak egyes támaszpontok: idegen (görög, sínai, arab) szerzők művei s a Kr. utáni 5. századtól fogva honi feliratok, amelyektől sokat várhatunk. De az 5.század előtti szanszkrit irodalom kronológiája jóformán teljesen relatív." (Schmidt József: Bevezetés, részlet)
* * * * *
28. Rosen, Steven J.: India rejtett kincse
* * * * *
29. Svoboda-Lade: A Tao és a Dharma (A kínai orvoslásról és az ajurvédáról)
"A tao és a dharma, a kínai orvoslásról és az ajurvédáról az emberiség két legrégibb töretlen gyógyító hagyományát tárja elénk. Kínában és Indiában egymástól függetlenül létrejött orvoslási kultúrák ezek, melyek fejlődési korszakaik során kölcsönösen kicserélték tapasztalataikat, gyógymódjaikat és a gyógykezelésekben használt anyagaikat. Ez a könyv érdekes és értékes összehasonlító mű, mely úttörő jelentőségű a két orvoslási rendszer párhuzamos elemzése, valamint történelmi, elméleti, gyakorlati kapcsolatainak alapos tanulmányozása terén. Általa lehetővé válik ezeknek az ősi paradigmáknak szerves beillesztése a modern orvosi gyakorlatba."
* * * * *
30. Szvámi Ráma: Az örömteli élet művészete
Egészségesen és boldogan is élhetünk, feltéve, ha megértjük, hogy a boldogságot mi magunk teremtjük meg. A könyv lapjain Szvámí Ráma azt fejti ki, hogyan tehetünk szert nyugodt és békés tudatra, hogyan fordíthatjuk azt befelé, miként használhatjuk azt, az élet jelentéséről és magasabb rendű céljáról való elmélkedésre. A boldogság művészete megköveteli, hogy önmagunk urává váljunk - először, hogy saját testünket és tudatunkat tökéletesítsük, majd, hogy mesteri módon átalakítsuk a körülöttünk levő világot.
* * * * *
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
