HATHA YOGA
BEMUTATKOZS
 
PROGRAMAJNL
 
FOGLALKOZSOK
 
TRADCI
 
JGASTDIK
 
LINKAJNL
 
Jga archvum
 
Sznkhja-Jga
 
Hatha-jga-pradpik
 
Mitolgia
 
Rmjana
 
Naptr
2025. Szeptember
HKSCPSV
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
01
02
03
04
05
<<   >>
 
LTOGATK
Induls: 2007-01-10
 
II. Ajdhj knyve 2.

46-47.

A Rmhoz igaz szvvel ragaszkod alattvalk
egyknt mind vele indultak, szmzst megosztani.
gy rkezett a Tamasz foly partjra a menet.
Az esti szertarts vgn, amikor besttedett,
Laksmana elksztette Szt s Rma fekhelyt.
A lombokbl vetett gyra lepihent Rma s neje,
a szmzs els jt a folyparton tltve el.
Mg mieltt a nap felkelt, felbredt a hs Raghu-sarj,
vgignzett az alvkon, s testvrhez gy beszlt:
"Ltod, hozznk ragaszkodnak, nem otthonukhoz, npeink.
Fk tvnl hevernek most, hogy velnk maradhassanak.
Mindent megtesznek rettnk, remlve visszatrtemet.
Inkbb letk adnk fel, mint elhatrozsukat.
Mieltt mg felbrednek, szlljunk kocsira, Laksmana,
vljunk meg tlk, induljunk tovbb utunkra sebesen."

Rma beszde ccsnek az l Trvny volt maga,
s felelt: "Blcsen szlsz. Induljunk, ne vesztegessk az idt!"

Szltak a kocsihajtnak: "Szumantra, fogj be szaporn!
Menjnk tovbb az erdbe; itt vesztegelnnk nincs mirt."

A pomps lovakat tstnt befogta a serny kocsis,
s sszetett kzzel jrult gazdjhoz jelenteni:
"Kszen ll kocsitok, Rma, kocsiharcosok prduca!
Felszllhatsz, uram, dv nked! Jhet Szt s Laksmana."

Rma fegyvereit fogta, s felszllt gyorsan a kocsira,
s tkeltek az rvnyl, hullmz Tamasz folyn.
Megrkeztek a tlpartra, ahonnt szp, egyenletes,
biztonsgos s knyelmes orszgt vezetett tovbb.
Itt Rma, hogy nyomot vesszen az t kvet np ell,
szlt kocsisnak: "Indulj el a kocsival szak fel,
hajts egy szakaszt, nyomot hagyva, aztn fordulj meg, s jjj ide,
hogy nyomunkat vesztsk a velnk jv vroslakk."

Eleget tett a krsnek Szumantra, az gyes kocsis,
egy darabig ment, majd fordult, s Rmt felvenni visszatrt.
Amikor a homly elszllt, a polgrok egsz hadt
bnv merevtette Rma eltnte bnata.
Kn-kisajtolta knnyekkel tekintettek mindenfel,
de nem tallt sehol semmi nyomot a b-gytrt sereg.
Jajgattak felemelt karral, sirnkoztak az emberek,
panaszos, gyszos hangon, mint borjtl megrabolt tehn.
Sok kerestk, nem leltk. Vgl a bs np visszatrt
a meggyilkolt boldogsg Ajdhj falai kz.

49-50.

Az jszakai rkban Rma ezalatt messze jrt.
Atyja parancst tisztelve, az erdbe iparkodott.
Mikzben gy haladt, elszllt a tarka csillag homly.
Falvakba rkezett Rma a reggeli imk utn.
de, virgos erdket, jl szntott fld falvakat
ltott, amerre nylvessz-gyors lovaival elhaladt.
Hallotta, hogy a falvakban a np mindentt gy beszlt:
"Dasarathra szgyen, hogy szerelem rabszolgja lett!
A becstelen, gaz Kaikj, a gazsgba kapaszkod,
trvny hatrt tlp, gonosz tettre vetemedett,
hogy ilyen igaz rtelm, irgalmas, trvnytisztel,
mrtktud kirly-sarjat az erdbe szmzetett!"

Egsz Ksala-orszgban gy zgoldott nagy s kicsiny,
mikzben thaladt fldjn szles Ksala-fld ura.
Majd Ajdhj fel fordult arcval, s meghajolva szlt:
"Vrosok ke, bcszom tled, Raghuk s birtoka,
s bcszom hzaid vd isteneitl. dv neked!
Ha az atym adssgt felold szmzs lejr,
visszatrek, s megint ltlak, ha atymmal tallkozom."

Majd knnytl szennyezett arccal, magasra tartva jobb kezt,
a bnattl vrs szemmel szlt a falvak lakihoz:
"Illen megmutatttok h egyttrzseteket;
vtek a tl hossz bnat; tegytek teendtket!"

Kszntttk a hs lelkt, krljrtk jobbkz fell,
majd erre-arra csggedten elszledtek az emberek.
Gazdag Ksala orszgon thaladt a hs Raghu-sarj,
bkez emberek fldjn, rizsterm, kincses tjakon,
szentlyek s ldozat-kark vezte, biztos utakon,
s Hrom Vilgot tszel Gang folyhoz rkezett.
A hullmokkal rvnyl, kavarg, hmplyg foly
partjn megllva, szlt Rma: "Ma jjel itt lesz nyughelynk.
Ott a folytl nem messze megpihennk az gbogas,
tereblyes, virgdszes ingudi-fa alatt, kocsis!"

Szumantra odahajtatott, kipnyvzta a lovakat,
s sszetett kzzel rizte a fa tvn nyugv urt.
E fld Nisda-orszg volt, ahol Guha uralkodott,
Rmt magval egyformn szeret, nagy nev kirly.
Hogy hrt vette, hogy Rma az fldjre rkezett,
sszes tancsosval ment a vendget ksznteni.
Rma mr messzirl ltta a fel siet kirlyt,
s elbe indult illendn. Vele ment ccse, Laksmana.
Guha bsan lelte meg Raghu sarjt, s gy beszlt:
"Tekintsd fldem Ajdhjnak, sajtodnak; szolgd vagyok.
Ki ms lehetne ily kedves vendg, ers kar vitz?"

Guha nyjas beszdre a frfi-tigris gy felelt:
"rmm, hogy egszsgben ltlak tged s tiidet,
s hogy bkben virul flded, erdeid s bartaid.
m amit szeret szval ajndkul szntl nekem,
azt n neked adom vissza; Rma nem fogad el, csak ad.
ltzetem hncs, llatbr; eledelem gykr, gymlcs,
mint erdei vezeklk, a Trvny kveti.
Mindssze abrakot krek lovaimnak, s semmi mst;
e krs teljestse vendgajndkknt elg.
Atymnak, Dasarathnak kedvencei e paripk;
ha a lovakat jl tartod, engem tiszteltl meg vele."

Guha intzkedett rgtn, srgetve szlt szolginak:
"Hozzatok vizet s telt a lovaknak; ne kssetek!"

Ezutn Rma elmondta hncs-kntsben az estimt,
s tisztlkodshoz tvette a Laksmana-nyjtott vizet.
Mg lepihent Szt mellett, megmosta lbt Laksmana,
majd tvolabb ment, s egy fa tvn lelt virrasztani.
Guha is odalt mell, kezben jjal, beren,
s rkdve, beszlgetve tltttk el az jszakt.

52.

Mikor az jre fny virradt, a nagy dicssg vitz,
a szles mell, hs Rma megszltotta Laksmant:
"Nzd, felkel a Fny-raszt, a szent jszaka bcszik.
A stt toll kkila bg hangja epedve szl.
Tvolrl tncol pvk rikoltst hozza a szl.
Folytassuk vndortunkat, keljnk t a Gang folyn!"

Guha, mikor meghallotta a frfi-tigris hajt,
tancsosait hvatta, s kzlte akaratt:
"Az tkelsre alkalmas, kes, gyors jrat, szilrd,
j evezkkel elltott csnakot hozzatok hamar!"

Guha parancsszavt hallva, indult sok blcs tancsosa,
szp csnakot kertettek, s rtestettk Guht.
Guha Rma el jrult, s sszetett kzzel gy beszlt:
"A csnak kszen ll, felsg! Mit tehetek mg kedvedrt?"

A nagy fnyessg Rma ksznt szval gy felelt:
"Amit krtem, te megtetted. Szlljunk be gyorsan, bcsuzom."

Ekkor a kt vitz testvr szorosra fzte tegezt,
felvezte kardjt, s indult, hogy tkeljen a nagy folyn.
Szumantra, kocsihajtjuk, Rma arca eltt megllt,
s meghajolva krdezte: "Parancsod vrom: mit tegyek?"

"Trj vissza - vlaszolt Rma. - Mindeddig szolgltl hven,
de innt mr gyalogszerrel vezet az erdbe utunk.
A bt eddig nem ismer, trvny-ismer agg kirlyt
nevemben dvzld, s mondd el helyettem zenetemet:
n nem bnkdom, s ppgy nem bnkdik Laksmana sem
az elvesztett Ajdhjrt s az erdei letrt.
Ha leforgott tizenngy v, akkor ismt tallkozunk,
megltod Laksmant, engem s Sztt. Sietnk haza.
Ezt mondd a mahrdzsnak, azutn pedig dvzld
valamennyi kirlynt, s Kaikjt mindenekfltt.
Kszntsd anymat, Kausaljt, hajtsd lbaihoz fejedet,
s kvnj neki egszsget, add t neki hrmunk szavt.
Mondd a kirlynak ezt is mg: Hvd haza gyorsan Bharatt,
s ha megrkezett, lltsd a neki sznt helyre a hst.
Ha karjaidba zrhattad, s ifj kirlly kened,
enyhlni fog a fjdalmad, amely most rettem gytr."

gy szlt a kocsihajthoz, s megismtelte vgaszt,
majd megfontolt beszdvel Guhhoz fordult a vitz:
"Hidd meg, Guha, az erdbe ksr nem jhet velem.
Remete mdra kell lnem, el kell vllalnom a magnyt,
s a remetket kt, szigor megtartztatst,
varkocsba ktztt hajjal; adj ehhez fgefa-tejet!"

A fgefa-tejet gyorsan elhozatta Guha kirly,
s varkoccs tmtette hajt Rma s Laksmana.
Kntsl hncsruht ltve, varkocsba ktve ds hajt,
szent let vezeklknt fnylett a kt kirlyi sarj.
Guhtl ill bcst vett Raghu legnemesebb ke,
s Laksmanval s Sztval hrmasban indultak tovbb.
A folypartra rkeztek. Ott mr a csnak kszen llt.
A gyors folys Gangnl Rma biztatta Laksmant:
"Elbb te szllj a csnakba, frfi-tigris, vatosan,
s Sztnak, a nemes hlgynek, segts beszllni; nyjtsd kezed!"

Engedelmeskedett btyja parancsnak hs Laksmana,
s Sztt besegtette. Vele is csnakba szllt.
Majd a nagy erej Rma kvette ccst s nejt,
beszllt, s a hajsoknak az indulsra jelt adott.
Az evezsk-hajtotta csnak tszelte a vizet,
s a Gang dli partjra szerencssen megrkezett.
A frfiak oroszlnja, mikor a csnak partot rt,
kiszllt, s ment tovbb tjn. ccse s neje kvette t.
Szumitr szemefnyhez gy szlt az ellensg-l:
"Te menj ell, utnad meg a Vihda-kirlyleny,
s leghtul megyek majd n, rkdve mindketttkn.
Ers vitz, ezentl mr neknk kell egymst vdennk.
Nzd, aki eddig nem tudta, mi a baj s a szenveds,
a Vidha-kirly lnya ma megismeri a nyomort."

Rma utastsra elre indult Laksmana,
nyomn Szt haladt, s htul a Raghu-sarj zrta a sort.

54.

Ahol az gi Gangval a szent Jamun egyesl,
arra a tjra indultak, s eltntek a srben.
Gynyrkdtek a sznpomps, virgz fk csodiban,
majd Rma gy szlt ccshez, mikor a Nap tetre rt:
"Laksmana, a folyparton fst emelkedik g fel,
a tz lobog zszlja. Remete-np tanyzik ott."

Arra indult a kt jas, mg elpihent a Fny-ad,
s a torkolathoz rkezve, e sejtelmk valra vlt.
Madr-hadat s z-csordt rezzentve fel, amerre ment,
Rma a blcs, igaz lelk Bharadvdzshoz rkezett.
Az esti ldozat vgn tantvnyok krben lt.
Rma elbe lpett, s sszetett kzzel meghajolt.
Megismertette nmagt s kt trst a Raghu-sarj:
"Dasaratha gyermekei vagyunk, Rma s Laksmana,
s ez nm, aki megosztotta frjvel a szmzetst.
Atym ztt az erdbe. Tpllkunk gykr s gymlcs."

E szavakra Bharadvdzsa bartsgosan gy felelt:
"Raghu legnemesebb sarja, rgta vrom jttdet,
mert hallottam, hogyan sjtott igaztalan szmzets.
Itt, hol a Jamun habjt a Gang vize elnyeli,
lj kedvedre; e hely csendes, bkessges, megszentel."

Bharadvdzsa beszdre a frfi-tigris Raghu-sarj,
a ms javnak rvend, kes szavakkal vlaszolt:
"Szentsg, a krnyez falvak s vrosok laki mind
kszntsemre jnnnek, hborgatnk nyugalmadat.
Magnos helyre kell mennem, ahol elrejt a rengeteg."

A jmbor blcs, Bharadvdzsa, hasznos tanccsal ltta el:
"Tz mrfldnyire innt van egy hegy, amely tanyd lehet:
a nagy vezeklk kedvelte, szent s szp Csitrakta-cscs.
Sok szilrd fogadalm blcs tlttt el szz szt e hegyen,
s vezeklsk hatalmval testkkel szlltak gbe fel.
E szent tjk magnyban kellemes lesz lakoznotok."

56.

Az jszakt ott tltttk a hs lelk kirlyfiak,
s mikor virradt, felklttte szelden Rma Laksmant:
"Szumitr fia, halld, des dalt kezdi a sok madr.
bredj! Ideje indulnunk, ellensg-rettegett vitz."

Btyja szavra felserkent az idt-tud Laksmana,
lerzva lmot, restsget, a fradtsg bilincseit.
Tiszta vizet mertettek a folybl, amint szoks,
s mindhrman tnak indultak a Csitrakta-hegy fel.
A szvvidt, szp hegyhez megrkeztek gyalogosan,
s ott az ers kar Rma megkrte ccst, Laksmant:
"Laksmana, hozz az erdbl ers, sudr fatrzseket;
kedvesem, pts hajlkot; e szp tjon ellakhatunk."

Eleget tett a krsnek Laksmana. Ft, lint hozott,
kes lombkunyht ptett gyorsan az ellensg-l.
A gyknnyel fedett kunyh kis id mlva kszen llt.
Szorgos, gyors kez testvrt Rma rvendve krte most:
"Hozz antilop-hst! Kunyhnkrt mutassunk be ldozatot!
Hossz letet az vrhat, akinek ldott otthona."

Egy ldozatra alkalmas vadat elejtett Laksmana,
tzet rakott, s belvetve, ldozatknt mutatta be.
Ekzben Rma megfrdtt, htattal imdkozott,
s az ldozati szertartst elvgezte hibtlanul.
Minden istennek, szellemnek kifejezte hdolatt,
majd belpett a kunyhba, s boldogan lt vivel.

63.

Hat napja telt el, hogy Rma az serdbe tvozott,
s egy rgi emlk knozta az lmatlan Dasaratht.
Egy rgi, szrny vtkre gondolt a gyszol apa,
s megszltotta Kausaljt, a fit gyszol anyt:
"Brmilyen jt tesz letben, s brmely gaztettet elkvet,
tetteinek gymlcstl a tettes sose szabadul.
Sajt magam idztem fel a rem zdul csapst,
mint mikor balgasgban mrget iszik a kisgyerek.

Kirlynm, hajadon voltl, s mg ifj herceg voltam n.
Egyszer jtt az ess vszak, megvidmtva szvemet.
A forr Nap sok szvta az ltet fld-nedveket,
most messzebb ment, a flelmes dli gtjra kltztt.
Elrejtztt a vad hsg, feltnt de felhgomoly,
rvendezve tekintett r gazella, pva, bka-had.
Tikkadtsguk frdtk le az zott toll szrnyasok
a szlftt, esvert cscs, gykr-lb fk gain.
A szakadatlanul hull vztmeg ftyola mgtt
a prz antilop bre mint mly t tkre csillogott.
Kristly-viz folyk srgn, szennyesen siklottak tova,
mint tarka br nagy kgyk, rc-salaktl iszaposan.
Kocsimra szlltam, s jjal a Szaraj foly fel
mentem vadszni, lvezve a szvvidmt idt.
Legyzni nem tudtam - balgn - az tkos vadsz-szenvedlyt,
s itatknl blnyt, zet kvntam jjel ejteni.
A vak homlyban gy rmlett, hogy egy elefnt trombitl,
pedig egy vzbe merl edny bugyborkolt csupn.
Ekkor kilttem egy les, kgymars-fog nyilat,
s cltblmul a hang szolglt, hogy elefntot ejtsek el.
Clba tallt a nylvessz, s ember-hang jajdult fel nyomn:
"Mirt lnek magunkfajta bks remetkre nyilat?
A csndes folybl vizet jttem jjel merteni;
ki sjtott le rem nyllal? Vajjon kinek vtettem n?
A botot-eldob, jmbor, gymlcsn l remete
kit srthetett, hogy fegyverrel oltotta ki az lett?
A hallom kinek hasznl? ltzetem csupn fahncs,
fejem kszere csak varkocs. Vagy vtettem valakinek?
Ilyen gymlcstelen tettbl csak szerencstlensg terem.
Elkvetje hitvny, mint ki atyja gyt hgja meg.
Nem magam miatt sajnlom, hogy elvesztem az letet:
szerencstlen szleimen sznakozom hallomrt.
A tehetetlen, agg, vak prt rgta n tartottam el;
ha eltartjuk elpusztul, hogyan lnek tovbb maguk?
Engem meglt a nylvessz, szleimet reg koruk;
ki ez a fktelen lelk ember, mindhrmunk gyilkosa?"

Kt kezembl, amelyeknek tiszte a Trvnyt vdeni,
fldre hullott az j s nyl a fjdalmas hang hallatn.
Bnbnat-marta llekkel elindultam a hang nyomn,
s meglttam a folyparton a nyl-sebzette remett.
Haja szertezilldott, korsajbl a vz kifolyt,
testt por s vr szennyezte, nyllal tfrva ott hevert.
Remegve, eszemet vesztve lltam meg. Felnzett rem,
s vezeklse hatalmtl perzsel szval gy beszlt:
"n, az erdei remete, mit vtettem neked, kirly,
hogy mg vizet mertettem, rem csapott hegyes nyilad?
Ez a testembe frd nylvessz hrmunkat tallt:
velem egytt a kt aggnak kioltotta az lett.
Most az a kt ertlen vak szomjasan egyre vr rem,
s hasztalan remnyt tpll, hogy csillaptom szomjukat.
Gymlcst nem terem, ltom, sem vezekls, sem a tuds,
mert agg atym nem is sejti, hogy sebzett fia itt hever.
S mit tehetne, ha tudn is? Hisz jrtnyi ereje sincs.
Kidnttt ft a msik fa hogyan tudn megmenteni?
De menj gyorsan, s te szmolj be atymnak tettedrl, kirly,
hogy tka el ne gessen, mint erdtz szraz fvet.
Egyenesen tanyjhoz vezet ez a keskeny csaps;
keresd fel, s engeszteld meg, msknt haragja porba sjt.
Elbb hzd ki a nylvesszt testembl, mert nyilad hegye
gyenge testemet gy marja, mint partjt a sebes foly."

"Testt gytri a nylvessz; de ha kihzom, belehal" -
ilyen ktsg kzt tprengtem, tpeldtem, hogy mit tegyek.
szrevette a gytrd, blcs lelk remetefi,
hogy bnkdva, szomorkodva, bnt bnva mit latolgatok.
Vgs erfesztssel, rezve, hogy halla j,
fldn fetrengve nagy knban, vergd testtel gy beszlt:
"Bdat fkezd szilrdsggal; lgy most ers lelk, kemny!
Szvedet el ne gyngtse a flelem, hogy papot lsz.
Lelked ne nyugtalankodjk: nem vagyok brhman-kasztbeli.
Apm csak szolga-rend volt, s keresked-kaszt anym."

Mikor vgs kvnsgt elrebegte knok kztt,
vonagl, ernyedt testbl kirntottam gyilkos nyilam.
Rm tekintett utoljra, megremegett, kiszenvedett.

64.

Mikor kihztam testbl kgymreg-tz nyilam,
fogtam elejtett korsjt, s felkerestem szleit.
Ott lttam a szerencstlen kt agg, vilgtalan szlt,
levgott szrny madarat. Kzelben senki gymoluk.
Gyermekkrl beszlgetve nyugtattk aggodalmukat;
viszontlts remnybe fogztak ldozataim.
Balgn elkvetett vtkem elzsibbasztotta lelkemet;
ktsgbeesve indultam az agg remete-pr fel.
Lpseim neszt hallva, a remete megszltott:
"Fiam, nagyon sok kstl. Mi trtnt? Gyere, hozz italt!
Sok ltl a vz partjn? Jtszottl taln, kedvesem?
Anyd aggdva vrt mr rd, fiacskm, s n is vele.
Ha megbntottalak, vagy ha esetleg megsrtett anyd,
bocsss meg nknk, s tbb ne maradj el sok, fiam!
Kt vdtelen vdje vagy, kt vak szemevilga vagy,
letnket te tartod fenn. - Mirt nem vlaszolsz, fiam?"

Mg szvbemarkol hangon, finak vlve, gy beszlt,
elbe lptem, s lassan, vtkemtl magamon kvl,
rekedt torkomban knnyekkel, a szlshoz gyjtve ert,
remegve, szaggatott hangon, lehajtott fvel szltam gy:
"Nem fiad vagyok, h szent blcs, csak egy harcos, Dasaratha.
Vilgon borzadlyt kelt, iszony bnt kvettem el.
Szentsg, a Szaraj partjn cserkszgettem vadszlesen,
hogy vagy inni jv zet, vagy elefntot ejtsek el.
Egy vzbe merl kors bugyborkol hangja szlt:
n elefntnak gondoltam, s felje lttem nyilamat.
Szentsg, ahogy mskor szoktam, megcloztam a hang utn,
s kilttem azt a nylvesszt, amely fiadat rte el.
A nyl szvbe frdott. Felhangzott fj jajszava.
A hang fel futottam, s ott dbbenve lttam fiadat.
Kihztam nyilamat, s ekkor lett vesztve, gbe ment,
miattatok szomorkodva, szent remetk, des szlk.
Balgasgomban ltem meg fiadat, jmbor remete;
bntetsl megrdemlem, hogy rm sjtsd haragod tzt."

Eszmlett vesztette szavaimra a remete.
Maghoz trve, szlt, mg n fhajtva vrtam vlaszt:
"Ha nem magad jttl volna vtked nekem bevallani,
tkom tze felgette volna egsz orszgodat.
Harcos, ha tudva, szndkkal ltl volna meg remett,
lezuhant volna trnjrl Brahm, a vilg tmasza.
Lebukott volna ht sd az gbl, s ht utdod is,
ha tudva gyilkoltl volna remett, rt gonosztev.
De tudatlansgbl tetted, ezrt megmarad leted;
msknt veled kihalt volna csaldod a mai napon.
Most vezess oda csndesen, ahol egyetlen fiamat,
vak ember vezet botjt, elpuszttotta vad nyilad.
Fldre bukott fiacskmat meg akarom tapintani;
tbb soha nem rintem, ha darabig mg lek is.
Szertezillt haj, vres, porban hever fiamat,
a Hall Ura zskmnyt, mg egyszer megsimogatom."

A kesersg-sjtotta kt szerencstlen, vak szlt
elvezettem a holttesthez, hogy megtapinthassa kezk.
Amikor megrintettk fldn fekv halottjukat,
fjdalmas jajkiltssal borult re a kt szl.
Halott fia kihlt ajkt cskolta anyja szntelen,
srnkozott szvettpn, mint a borjt vesztett tehn:
"nnn magadnl is jobban szerettl engem, gyermekem,
s most hossz tra gy indulsz, hogy tlem el sem bcszol?
Fiam, lelj meg mg egyszer, mieltt vgleg tvozol!
h jaj, taln haragszol rm, hogy szavamra nem vlaszolsz?"

Atyja megremeg kzzel simtott vgig tagjain,
s gy beszlt halottjhoz, mintha mg lne gyermeke:
"n vagyok itt, desapd; desanyddal jttem el.
Kel fel, kisfiam, s mint rg, leld t szleid nyakt!
Kinek fogom szeld hangjt hallgatni jszakkon t,
amg tanulja-ismtli htattal a szent igt?
Gykerekkel-gymlcskkel ki tpllja a kt vakot,
akik hezve vrjk az erdbl visszatrtedet?
reg, vilgtalan, gyenge desanydnak gymola,
hogyan legyek erm-vesztett vilgtalan ltemre n?
Fiacskm, egy napig vrj mg! Vrd meg szegny szleidet!
Holnap anyd is s n is veled egytt elindulunk.
Gymunkat vesztve, bnkdva, tged siratva, gyermekem,
bcst mondunk az letnek. Meghalni kszlnk mi is.
A Hall Ura sznig, kezed fogva, veled megyek,
s koldusknt adomnyt krek: »Add vissza fiam lett!«
Alkonyi ldozat vgn, esti tisztlkods utn
ki fogja fradt lbamat drzslgetve frissteni?
Ahogy rtatlanul gyilkolt meg egy gonosztev, fiam,
gy nyerd el az rk, boldog gi vilgot, gyermekem,
ahonnt visszatrs nincs, nincs tbb fldi lt knyszere,
ahov csak azok jutnak, kik szleiket tisztelik,
kik hitveskkel hsgben lnek, mint j csaldapk,
kik lelemmel s flddel segtik a szklkdt,
megvdik a seglykrt, igazat mond minden szavuk,
kik ismerik a Vdkat s a titkos tantsokat, -
ahov rgi, nagy blcsek, szent kirlyok jutottak el,
juss oda, az rk honba, ksrjenek ldsaim!
Aki olyan nemes lelk, mint te voltl, mlt re.
Ha innen el kell tvoznod, fogadjon be az dv hona!"

A gyszba borult remete gy siratozta holt fit,
s indult a holtaknak jr vz-ldozatot nteni.
Miutn felesgvel bemutatta ldozatt,
hozzm fordult kemny szval. Fhajtva hallgattam szavt.
"A hrneves, igaz lelk, dicssges uralkodk,
Iksvkuk nemzetsgben hogyan szlethettl, te gaz?
Vitm soha veled nem volt asszony vgett vagy fld miatt:
engem s nmet egy nyllal mirt gyilkoltl meg, gonosz?
Mivel tudatlanul, bszen hallba zted fiamat,
ezrt n is megtkozlak; halld beszdem, uralkod!
Ahogy fiam miatt gyszban vlok meg letemtl n,
ppgy te is fiad gyszold vgrdban keservesen!"

tkt ellenvets nlkl, sztalanul fogadtam el.
A gyszol pr mglyra lpett, s elhagyta lett.
Az elkerlhetetlen sors, az tok ma beteljeslt:
fiam miatti bnatban elszll let-lehelletem.
Kt szememet homly fedte, emlkezetem megszakad;
rtem jttek, siettetnek a pusztuls kvetei."

gy siratta fit, Rmt, a ktsgbeesett kirly,
majd Szumitr s Kausalj karjai kzt kiszenvedett.

66.

Mintha kihlne tz lngja, kiszradna az cen,
elsttlne Nap fnye, gy hevert ott a holt kirly.
Az jabb bnatot lt Kausalj sr knny kztt
emelte lbe a ft, majd Kaikjhoz szlt szava:
"Elrted vgyadat, hitvny! lvezd vgan uralmadat!
Uradat elemsztetted, te asszonyok-gyalzata!
Eltvozott fiam, Rma; frjem a msvilgra ment;
magnos vndor erdben, hogy lhetnk magam tovbb?
Van-e asszony, ki elvesztve frjt - riz istent -
tovbb akarna mg lni? Csak Kaikj, a becstelen.
Az letet-kiolthoz megyek n is uram nyomn;
tlelve a holttestet, a mglyra lpek vele."

A frjt karja kzt tart, nagy fennszval sirnkoz
bnat-tpett kirlyasszonyt elvezettk h hlgyei.
Majd egy olajjal telt ldt hozattak a tancsosok,
s szertarts utn abba helyeztk a vilg urt.
Nem akartk a hamvasztst fiai nlkl ejteni,
s illenden riztk a fld rt blcs hvei.

68.

Jajsz, sirnkozs hangzott Ajdhj-szerte mindentt;
knnyek kzt, kesersgben telt el a hossz jszaka.
Amikor a homly elszllt, s a Nappal Ura gre szllt,
gylsbe gylt az udvarnp, brhmanok s miniszterek.
Vaszistha, a kirly papja, legblcsebb Vda-ismer,
illenden ksznttte az sszes egybegylteket:
"Bharata - s ccse, Satrughna -, kit utdul sznt a kirly,
nagybtyja palotjban l vidman, gyantlanul.
Gyors paripkon induljon rtk kvetsg sebesen,
hogy elhozzk a kt testvrt; ksedelemre nincs id."

"Induljanak!" - vlaszoltk Vaszisthnak mindannyian.
Igenl vlaszuk hallva, a blcs Vaszistha gy beszlt:
"Nosza, Vidzsaja, Sziddhrtha, Dzsajanta, Askanandana,
teendtket elmondom; figyeljetek mindannyian!
Gyors lovakon Rdzsagriha vrosba siessetek,
s gyszotokat leplezve, nevemben gy beszljetek:
»Bharata, dvzl tged a fpap s a miniszterek.
Krik: sietve trj vissza, srgs teend vr red.«
De ne szljatok arrl, hogy Rma szmzetsbe ment,
Dasaratha kirly meghalt, a Raghu-nemre gysz szakadt.
Pomps selyem ruht bven, s vlogatott kszereket
vigyetek ds ajndkul neki is, nagybtyjnak is."

A kincsekkel s tancsokkal elltott frge hrvivk
azonnal tra kszltek, hogy Kkajba menjenek.
Gyors paripra pattantak, s amikor minden kszen llt,
Vaszistha engedelmvel tnak indultak sebesen.

69.

Fradt lovakkal rkeztek Kkaja-fldre jszaka,
s nyomaszt lmokat ltott azon az jen Bharata.
Nyomaszt lma slytl lever bnat szllt re,
s a kirlyok kirlynak fia borsan bredett.
Bnatt ltva, krleltk krje gylt bartai:
"Bartaid krben vagy; mrt nem vidulsz fel, kedvesnk?"

Bartai szavt hallva, Bharata bsan vlaszolt:
"Halljtok meg, mirt vett most ert rajtam a csggeds.
Atymat lttam lmomban, sztzillt hajjal, szennyesen,
amint magas hegy ormrl egy iszapos tba zuhant.
gy rmlett, ttovn szklt a mocskos lben fel s al,
s tenyrbl olajat szrcslt, s vigyorgott borzalmasan.
Aztn olajpogcst falt, s fejjel elre lebukott,
testrl az olaj frcsklt, vgl olajban elmerlt.
Azutn jabb rmkp jtt: kiszradt a nagy cen,
fldre zuhant a Hold, szrny sttsg lett a fldn r,
ttongva nylt a fld szne, szerte kiszradtak a fk,
a hegycscsok leomlottak, s fstlgtek, mint a tz,
elefntom kt agyara pattogva sztrepedezett,
a lobog tzek lngja kialudt pillanat alatt.
Fekete-srga szn, rt nk hordoztk vas trnuson
az jfekete kntsbe talpig beburkolt kirlyt.
Megint vltott az lomkp: vrs koszorval fejn,
szamrfogaton vgtatott ksrtetknt kirly-atym.
S gy rmlett: vicsort, rt, vrs knts rksasz
kittott szjjal rngatja, s felfalni kszl a kirlyt.
Ezt a rmes, iszonyt-kelt lmot lttam ma jszaka.
Valaki meghal: n, Rma, vagy Laksmana, vagy a kirly.
Ha valaki azt lmodja, hogy szamrfogaton halad,
annak halotti mglyja fog fstlni hamarosan.
Balsejtelem ezrt csggeszt, ezrt lk sztalanul.
Torkom mintha kiszradna, mintha fejem repedne szt.
Flelemre okom nincsen, de mgis-mgis rettegek;
sajt magam ell futnk, de nem ltom okt, mirt."

70-72.

gy meslte lidrc-lmt Bharata, mg a hrvivk
fradt lovon a jl-rkolt, kes vroshoz rtek el.
Ott tiszteletket tettk a kirlynl, s miutn
lbait megrintettk, Bharathoz beszlt szavuk:
"Urunk, dvt zen nked a fpap s a miniszterek.
Krnek, sietve trj vissza, srgs teend vr red.
S krik, fogadd ajndkul e sok szp kszert s ruht,
s nevkben anyd btyjnak add t, hossz szem vitz!"
tvette az ajndkot bartaitl Bharata,
majd bcst vett nagybtyjtl s hozztartozitl,
kocsira szllt, s Satrughna ksretben tra kelt.
Lovt fradtra hajszolva, sebesen haladt Bharata,
s ht nap mlva, mikor virradt a tarka csillag homly,
s gre szllt a Mz-szn, Ajdhj kzelbe rt.
A Manu-alaptotta, s vrost ltva, gy beszlt:
"E tarka fnyben pompz, kies kertekkel csillog,
kes vros a tvolbl csupn srga agyagtmeg.
Utak mentn a fk lombja gysz jeleknt a fldre hullt.
Elnmult a dalos csr madarak mmoros szava.
Szantl s lo fstjt szrnyn hordoz, knny szl
nem szll felm dten a vros palotibl.
Gondba merlt, gytrt arccal, szennyes ruhban, knnyesen,
gyszba borulva lpdelnek az utckon az emberek."

gy tpdtt a palota fel haladva Bharata,
s hogy nem tallta ott atyjt, anyja lakosztlyba ment.
Megkrdezte - megrintve szlje fnyes lbait -:
"rkezsem utn tstnt atym vgytam ksznteni,
de nem talltam termben; taln itt van, szoks szerint?
Vagy taln idsebb anym, Kausalj hajlkba ment?
Lbt akarom illetni; vilgosts fel, hol lehet?"

A dlyfs n rmhrknt kzlte a gyszhrt vele:
"Atyd az sszes llny kzs tjn halad tova.
Mert amikor meghallottam, hogy Rmt kirlly keni,
knyszertettem, hogy Rmt szmzze, s a kirly te lgy.
Nemzetsghez mltan megtartotta grett.
Rma, nejvel s ccsvel, az serdbe tvozott.
Hogy elvesztette kedvenct a fld nagy hrnev ura,
fia utni bnatban az t elembe visszatrt.
Vedd ht t a kirlysgot trvnytud utdaknt,
mert mindezt csak azrt tettem, hogy tged trnon lssalak."

73.

Mint izz, lobog tzlng, csapott Bharatra a kn,
s atyja s kt szeretett btyja sorst megtudva, gy beszlt:
"Pusztulst hozni rkeztl a Vgzet jszakjaknt!
Gyantlan atym nem tudta, hogy keblre tzet szort.
Sajg sebemre st szrtl, knnal tetzted knomat,
Rmt vadak kz zve, s atymat a holtak kz.
Csaldunk si trvnye, hogy az idsebb lesz kirly,
s ccsei alzattal, buzgn szolgljk btyjukat.
n sztzzom gonosz terved! Ellenedre, bnt-tervez,
visszahozom az erdbl a trn jogos rkst.
S ha visszahoztam btymat, az izz vitzsg hst,
hsges lelk szolgja leszek neki hallomig.
Nem vgyom a kirlysgra, visszavetem anym szavt.
Nem tudtam, hogy atym Rma felkenst rendelte el,
mert a tvoli orszgban nem rkezett hozzm a hr.
Nem tudtam, hogy a hs lelk Rma erdbe tvozott,
s nem tudtam, hogy szmztk vele Sztt s Laksmant."

76.

Vaszistha, a kirly papja, a blcs igk blcs mestere,
nyugtatgatta a bnkd Bharatt, Kaikj fit:
"Dics kirlyfi, dv nked! A bnkdsbl mr elg.
Itt az id, hogy indtsd el vgs tjra a kirlyt."

Vaszistha szavait hallva, Bharata ert vett magn,
s amint a trvny kvnja, mindent megtett szoks szerint.
Kivettk az olaj-srbl a srgult arc tetemet,
s elbb a fldre fektettk az alvnak tn kirlyt,
majd gonddal kitertettk gyngy-hmes selyem nyoszolyn,
s ekkor fia nehz bban elsiratta Dasaratht.
Ezutn a mahrdzsa tz-szentlybl kihozott
lnggal oltrtzet gyjtva, megldoztak a brhmanok.
A tvoz kirly testt btl tntorg szolga-had
torkot-fojtogat knnyel emelte gyaloghintajn.
A gyszmenet eltt mentek a kirly tancsosai,
s arannyal, drga kelmkkel tertettk be az utat.
Msok szantlfa vagy cdrus s loe hasbokat
vetettek r a mglyra, amelyen a halott fekdt.
Majd a tzet kigyjtottk imkat mormol papok,
mg Vda-himnuszok zengtek az nekesek ajkain.
Balkz fell krljrtk a mglyt a blcs brhmanok,
s nyomukban a bs zvegyek, Kausaljval az lkn.
Vgl tmolyg lptekkel, fel- felzokogva grcssen,
a folyhoz vonultak le a nk, lemosni a hallt.

79, 82-83, 92.

Tizenngy napi gysz mltn, a hajnal pirkadsakor
gy szlt az sszegylt nphez az erny-rz Bharata:
"s hagyomny csaldunkban, hogy az idsebb lesz kirly.
Visszahvom az erdbl Rmt; t illeti a trn.
Elefntok-lovak-kocsik-gyalogok ngyes serege
kszljn fel, s egyengessk az utat szorgos mesterek!
Szumantra, menj parancsommal, lljon el a hadsereg,
kocsimba tstnt fogjk be leggyorsabb paripimat!"

Kocsihajtja rvendve hallgatta Bharata szavt,
s gyorsan mindent elintzett ura kvnsga szerint.
Alattvali rvendtek, s hadvezrei ugyangy,
hogy uruk megparancsolta Rma visszahozatalt.
A vros minden hzban a katonk hitvesei
nagy rmmel siettettk az indulsra frjket.
Szekerek, jl-fut mnek s gondolat-sebes kocsik
tmege kestette az indulsra ksz hadat.
Msnap, mikor a Nap felkelt, kocsijra szllt Bharata,
s gyorsan hajtott, mert hajtotta a vgy, Rmt keresni fel.
Papok s miniszterek mentek eltte nneplyesen,
s felkszerezett elefnt ment mgtte kilencezer.
A nemes lelk Kausalj, Szumitr, s Kaikj velk,
fnyes kocsijukon mentek, boldogan, hogy megtr a hs.
Szmtalan elefnt s l tmegvel a hadsereg
mint a gomolyg nagy felh, radt-hmplygtt Dl fel,
ttrve a madr-lakta, nptelen srsgeken,
a Gang rjn tkelve, folyk mentn, hegyek kztt.
A mly Mandkin partjn haladt sokig a sereg,
mg Csitrakta-hegy cscst megpillantotta Bharata.
Ott ksrihez fordult: "h, tok s szgyen rem!
Miattam rte ily balsors a vilg nagy fny urt.
Otthagyva pompt, knyelmet, lakatlan srben lakik.
Bocsnatrt rimnkodva borulok lbai el."

gy tpdtt az erdben Dasaratha ifjabb fia,
majd szrevett egy tgas, szp lombstrat, remete-lakot.
A szvvidmt lakban testvrbtyjt fedezte fel,
mint antilop-brt s hncs-leplet visel, jmbor remett.
Bjban tbolyult hvvel rohant vitz, ers kar,
oroszlnvll testvrt igaz szvvel ksznteni.
Kptelen volt szilrdsggal rr lenni nagy bnatn,
s knny-znben, elcsukln, egy szt sem szlva zokogott.
Sznakozs-kisajtolta knnyekkel arca ltuszn
roskadt a fldre, mieltt elrt volna Rma el.
ccse, Satrughna is srva borult Rma lbaihoz,
s velk knnyezett Rma, mg tlelte ccseit.

109.

Vezeklknt fahncs-kntst visel ccse gy hevert,
mint a vgpusztuls napjn fldre zuhan Fnyt-ad.
Felemelte, s fejt cskkal illetve, nyjasan beszlt:
"Szeretnm tudni, mrt jttl e messzi tjra, kedvesem,
varkoccsal, antilop-brben, mint ki remete, nem kirly?"

Vitz lelk, nemes btyja krdst hallva, Bharata
ert vett lelke gytrelmn, s sszetett kzzel gy beszlt:
"Atynk a knyszer tettet megtve, gbe tvozott.
Fia miatti gytrelme elemsztette lett.
Dicssgtl megfoszt bnt kvetett el a kirly,
hogy engedett Kaikjnak, anymnak, az ers kar.
Nem nyeri el kirlysgom gymlcst megtvedt anym,
s megzvegylve, bnt bnva, nagy-borzalm pokolra hull.
Knyrgk, lgy kegyes hozzm, szolgdhoz, s mg mai napon
fogadd el a kirlysgot, mint Indra fent az gi trnt.
Alattvalid h npe, s az zvegy kirlyn-anyk
szned elbe jrultak, s krnek: sznd meg tiidet!
Elsszlttsged rvn, s ppgy ernyeid miatt
tged illet a trn; vedd t! Krt el ne taszts soha!
Ne maradjon a fld zvegy, mikor hites ura te vagy,
mint szi, tiszta gbolton a csillagok ura a Hold.
Nzd, fldre borul fejjel krlellek n, testvrcsd,
s atyd agg tancsosai: knyrlj rajtunk, npeden!"

gy szlt knnybeborult szemmel Kaikj hs lelk fia,
s jra Rma lbhoz hajtotta fejt Bharata.

112.

Karjaiba szortotta ccst Raghu dics ke,
s mmoros hattyk zeng hangjn ily szkkal vlaszolt:
"Akinek ily nemes llek vezrli gondolatait,
az egsz fldet el tudja kormnyozni trvny szerint.
Minden gyet tancskozz meg bartaiddal gondosan,
s helyes lesz a dntsed, ha kveted tancsukat.
Hold vesztheti ders fnyt, Himlaja rk havt,
tenger kilphet medrbl - nem szeghetem atym szavt.
Nem a te dolgod, tlni, hogy szeretet vezette-e
anydat, vagy a rt nzs; tisztelned kell, mivel anyd."

A nv-hold-fny arc, napsugr izzs vitz
beszdt hallva, ily szkkal vlaszolt Kaikj fia:
"ltsd lbadra, nemes btym, ezt az arany-dszes sarut,
ez gyakorol uralmat majd nevedben a vilg fltt."

Rma lbra lttte, majd levetette a sarut,
s tnyjtotta ccsnek az izz btorsg hs.

Bharata meghajolt mlyen a saru eltt, s gy beszlt:
"Btym, varkocsba font hajjal, fahncs-ruhval testemen,
tizenngy vig rd vrok, gymlcs s gykr lesz telem,
a vroson kvl lakva, amg te jra visszatrsz;
truhzom saruidra helyetted az uralkodst.
Ha letelik tizenngy v, s a kvetkez napon
nem ltlak meg, Raghuk dsze, mglyn vgzem be letem."

"gy legyen, ahogyan szltl" - felelte, s meglelte t,
s vele egytt Satrughnt, majd szeretettel gy beszlt:
"Ne neheztelj Kaikjra, maradj anydnak gymola!
Esk szavval krlek r, s velem Szt is erre kr."

gy szlt knny-ftyolos szemmel, s ccstl elbcszott.

115.

Ekkor fejre helyezte btyja sarujt Bharata,
s Satrughnval vidman kocsira szllt s trakelt.
Gyorsan haladt az des-mly dbrgs, kes kocsi,
s hamarosan megrkeztek Ajdhjba mindannyian.
Lakosztlyukban illen elhelyeztk anyikat,
majd a vneket hvatta a szilrd fogadalm hs:
"Elmegyek Nandigrmba; mindnyjatoktl bcszom.
Ott fogom Rma vesztse miatti bmat tlteni.
Atym a tlvilgon van, parancsolm erdben l;
visszavrom kirlysgra Rmt; t illeti a trn."

Bharata szp beszdre az egybegylt tancsosok
tisztelettel adztak mind, a fpappal az lkn:
"Dicsretnket rdemli szndkod, Raghu hs ke;
testvrszeretet indtja, s mlt hozzd, kirlyi sarj.
Szvedben rzd btydat, tiidrt buzglkodol,
nemes svnyre lp lb ad. Nincs, kinek ez ne tetszenk."

Egyetrtsket ltva, hogy helyeslik akaratt,
hvatta kocsihajtjt: "Fogj be kocsimba sebesen!"

rvend arccal bcst vett hrom anyjtl Bharata,
s Satrughna trsasgban kocsijra szllt a vitz.
A kocsin llva Satrughna s Bharata gyorsan haladt,
s kvettk ket rvendve tancsosok s brhmanok.
Ell tisztes papok mentek, Vaszisthval az lkn;
Nandigrma irnyba nzett arcuk, Kelet fel.
A hadsereg hvs nlkl - elefntok, lovak, kocsik -
s a vros egsz npe kvette ket tjukon.
Nandigrma fel gyorsan haladt a testvrtisztel,
trvnykvet Bharata, fejn a btyja saruja.
Rvidesen megrkeztek Nandigrmba. Bharata
kocsijrl leugrott, s a brhmanokhoz gy beszlt:
"Btym lett gyannt bzta a kirlysg gyt rem,
s megbzsa jelkpe ez az aranydszes saru."

Ekkor Bharata ft hajtott a saruk zloga eltt,
s alattvalinak bsan kihirdette akaratt:
"Kirlyi hfehr ernyt tartsatok a saruk fl!
Mtl trvnyadtok lesz magasztos btym lbnyoma.
Megrzsre rem bzta orszgt blcs parancsolm;
megrzm visszatrtig btym jogos tulajdont.
Mikor kezemmel majd jra btym lbra kthetem
s testvrem nemes lbn lthatom ezt a pr sarut,
a klcsnvett kirlysgot gazdjnak visszaadom,
s terht ledobva vllamrl, szolglom Rmt boldogan.
Ha visszaveszi majd tlem e zlogknt adott sarut,
s Ajdhjt, s a kirlysgot: vtkemtl megszabadulok."

E naptl hadi npvel a szilrd lelk Bharata
hncskntsben, remeteknt Nandigrmban lakozott.
Sajt kezvel tartott ernyt a kt saru fl,
s minden utastst a sarukra ruhzta t.

 
BEJELENTKEZS
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Regisztrci
Elfelejtettem a jelszt
 
IRODALOM
 
E-KNYVTR
 
NI JGA
 
NI JGA
 
Nhny szana - feltlts alatt
 
HRLEVL
E-mail cm:

Feliratkozs
Leiratkozs
SgSg
 

A PlayStation 3 átmeneti fiaskója után a PlayStation 4 ismét sikersztori volt. Ha kíváncsi vagy a történetére, katt ide!    *****    A Bakuten!! az egyik leginkább alulértékelt sportanime. Egyedi, mégis csodálatos alkotásról van szó. Itt olvashatsz róla    *****    A PlayStation 3-ra jelentõsen felborultak az erõviszonyok a konzolpiacon. Ha érdekel a PS3 története, akkor kattints ide    *****    Új mese a Mesetárban! Téged is vár, gyere bátran! Mese, mese, meskete - ha nem hiszed, nézz bele!    *****    Az Anya, ha mûvész - Beszélgetés Hernádi Judittal és lányával, Tarján Zsófival - 2025.05.08-án 18:00 -Corinthia Budapest    *****    &#10024; Egy receptes gyûjtemény, ahol a lélek is helyet kapott &#8211; ismerd meg a &#8222;Megóvlak&#8221; címû írást!    *****    Hímes tojás, nyuszipár, téged vár a Mesetár! Kukkants be hozzánk!    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168    *****    Nagyon ütõs volt a Nintendo Switch 2 Direct! Elemzést a látottakról pedig itt olvashatsz!    *****    Elkészítem születési horoszkópod és ajándék 3 éves elõrejelzésed. Utána szóban minden kérdésedet megbeszéljük! Kattints    *****    Könyves oldal - egy jó könyv, elrepít bárhová - Könyves oldal    *****    20 éve jelent meg a Nintendo DS! Emlékezzünk meg ról, hisz olyan sok szép perccel ajándékozott meg minket a játékaival!    *****    Ha érdekelnek az animék,mangák,videojátékok, japán és holland nyelv és kultúra, akkor látogass el a személyes oldalamra.    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG    *****    Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG    *****    Mindig tudnod kell, melyik kiköt&#245; felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG