HATHA YOGA
BEMUTATKOZS
 
PROGRAMAJNL
 
FOGLALKOZSOK
 
TRADCI
 
JGASTDIK
 
LINKAJNL
 
Jga archvum
 
Sznkhja-Jga
 
Hatha-jga-pradpik
 
Mitolgia
 
Rmjana
 
Naptr
2025. Mrcius
HKSCPSV
24
25
26
27
28
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
01
02
03
04
05
<<   >>
 
LTOGATK
Induls: 2007-01-10
 
Utsz

Vekerdi Jzsef utszava Rmjana fordtshoz

India irodalmnak legrgibb idszakbl kizrlag vallsi szvegek maradtak rnk: a Rig-vda ('Versek tudsa') elnevezs himnuszgyjtemny az i. e. II. vezred vgrl, a brhmank ('papi szvegek') nven ismeretes szertartsmagyarzatok a kvetkez vezred elejrl, s az upanisadok ('titkos tantsok') nven sszefoglalt vallsblcseleti fejtegetsek a kvetkez szzadokbl. Nyilvnval, hogy az kori Indiban is lteztek ms kltszeti alkotsok: npmesk, npdalok, hsi nekek. Ezeket azonban a hagyomnyokat lszban fenntart papsg nem tartotta megrzsre mltknak, s gy tbbsgkben nyomtalanul elvesztek. rsbeli rgztsk csupn idszmtsunk els vszzadaiban kezddtt. Korbbi ltezsket azonban kzvetett adatok bizonytjk. Az i.e. III-II. szzadban plt buddhista kegyhelyek kkertsnek reliefjein szmos llatmese-jelenet brzolsa lthat, st mr Buddha letben vagy a halla utni vtizedekben (teht az i.e. V. szzadban) tallunk utalst arra, hogy kedvelt idtlts volt mesk s egyb trtnetek reglse. Egy alkalommal ugyanis beszlget szerzetesek csoportjhoz kzeledett Buddha, akik "nagy zsivaj, hangos zsivaj kzepette mindenfle alacsonyrend dolgokrl fecsegtek, pldul kirlyokrl, rablkrl, miniszterekrl, hadvezrekrl, veszedelmekrl, hborkrl, telekrl, italokrl, ruhkrl, fekhelyekrl, virgfzrekrl, illatszerekrl, rokonsgrl, szekerekrl, falvakrl, telepekrl, vrosokrl, orszgokrl, nkrl, ti trtnetekrl, kt melletti pletykkrl, ksrtetekrl, mindenfle szrakoztat esetrl, tengeri kalandokrl, hol volt, hol nem volt meskrl". Valamivel ksbbi idszakbl, az idszmtsunk kezdete krli szzadokbl mr konkrt szvegek is rnk maradtak "kirlyokrl, hadvezrekrl, hborkrl, hol volt, hol nem volt meskbl". Ismeretlen szerzk - fejedelmi udvari nekmondk vagy vndor regsk - nekeibl ltrejtt egy nagy terjedelm eposz kt rokon uralkodcsald testvrhborjrl: a Mahbhrata ('A Bhrata-nemzetsg nagy regje' vagy 'A Bhrata-nemzetsg nagy hborja'). Ebbe az eposzba szmos egyb trtnetet, mest, legendt, mtoszt, kiseposzt szttek be nll epizdok gyannt, pl. a trnjt s felesgt kockajtkon elveszt Nala kirly kalandos trtnett, frje lelkt a Hall istentl visszaperl Szvitr kirlyn megindt regjt, Sakuntal remete-leny s a vadszatra indul kirly serdei tallkozsnak bbjos kalandjt, valamint nagyszm llatmest.

Ezek kzl az lszban sok vltozatban kering trtnetek kzl nll eposzban is feldolgozta bizonyos Vlmki nev (egybknt teljesen ismeretlen) klt Rma kirlyfi szmzetsnek, felesge elvesztsnek s visszaszerzsnek romantikus tmjt Rmjana ('Rma plyafutsa') cmen, az i. e. utols szzadokban. A Mahbhrata mellett a Rmjana lett az kori irodalom msik nagy eposza, az egsz indiai kultra mig is mindenki ltal jl ismert, alapvet mve.

A Rmjana nem hskltemny, mint a Mahbhrata, hanem meseeposz: npmesei elemek eposzi terjedelm s hangvtel feldolgozsa. Ha a magyar irodalombl vett hasonlattal akarnnk lni, nem a Szigeti veszedelemhez vagy a Zaln futshoz hasonlthatnnk, hanem a Jnos vitzhez, azzal a klnbsggel, hogy fhse nem parasztlegny, hanem kirlyfi, a cselekmny az liszhoz mlt csatajelenetekben dskl, s terjedelme harmincszor nagyobb a Jnos vitznl: 48 ezer sor.

Jellegzetes npmesei motvum rgtn a Rmjana bevezet jelenete: az agg kirly trnrkss akarja felkenni elsszltt fit, a minden jtulajdonsggal kes Rmt, azonban msodik felesgnek rmnykodsa a trn tadsa helyett fia serdei szmzetsre brja r az apt. Ez az indts az eurpai npmesk jl ismert "gonosz mostoha" motvumval rokon, amelyet nlunk a Jancsi s Juliska mesje kpvisel: a gonosz msodik felesg az erdbe viteti ki desapjukkal az rvkat. Az kori Indiban is van Rma regjnek olyan vltozata - a Rmjana keletkezsvel nagyjbl egyids buddhista hagyomnyban -, amely a mostoha gonoszsgra lezi ki a trtnetet. A klnbsg a Rmjana s az eurpai "gonosz mostoha" mese kztt az, hogy az eurpai npmesben (amely a paraszti kultra termke) szegny ember az apa, mg az kori Indiban csakis kirlyok, nemesek, papok, gazdag kereskedk lehettek a trtnetek szerepli, s fokozottan llt ez az eposzra, amely kizrlag kirlyokat s kirlyfiakat lptetett fel fszereplkknt.

Mg inkbb mess jelleg maga a fcselekmny: a fhs felesgt elrabolja egy szrnyeteg, a frj neje keressre indul, rtall, elpuszttja a szrnyeteget. A magyar npmesk olvasi jl ismerik ezt a tmt: a Vilghr Szp Mikls s Hollfernyiges mesjnek megfelelje, amelyet a Magyar Npmesekatalgus sokfle vltozatban tart szmon (MNK 400C/II, AaTh 302, 302IIa, 300A, MNK 300A, AaTH 556F). Az indiai eposz tzfej szrnyetege, Rvana a magyar npmesk htfej srknyt juttatja esznkbe. Rma kirlyfi segttrsai majmok s medvk, ami szintn prhuzamba hozhat az eurpai npmesk mindentt megtallhat elemvel: segt llatok szerepeltetsvel. E sok hasonlsg lttn nehz ellenllni a ksrtsnek, hogy kapcsolatot felttelezznk az kori indiai mesk s az eurpai npmesekincs kztt (Th. Benfey nmet indolgus sokat vitatott elmlete volt ez a mlt szzadban).

A Rmjana termszetesen nem pusztn versbe szedett npmese, hanem npmesei alaptmnak eposzi jelleg feldolgozsa a korabeli hskltemnyek szellemben s stlusban. Kidolgozs tekintetben teht inkbb hasonlthatjuk az liszhoz, mint a Jnos vitzhez. Nem a npmesk jellegzetes idn s tren tli ("timeless-placeless") vilgba helyezi a cselekmnyt, hanem helyhez kti, s a vrosok, trsadalmi viszonyok, harci cselekmnyek lersban a korabeli valsgbl indul ki, jellegzetes eposzi hangvtellel. Egybknt is jellemz az indiai meseirodalomra, hogy - az eurpai npmeskkel ellenttben - tnyleges fldrajzi helyeken lpteti fel szereplit, s nvvel ltja el ket. Mg az eurpai - klnsen a kelet-eurpai - mesk "hetedht orszgon is tl, az perencis-tengeren is tl" jtszdnak, s az angol vagy nmet npmeskben is mindssze "volt egyszer egy kirly", nv nlkl, a klasszikus szanszkrit mesekezd formula tnyleges vrost nevez meg, nven nevezett szereplkkel, pl.: "lt Benresz vrosban egy Vikramacsanda nev kirly". Mg az llatmeskben is nevk ("beszdes nevk") van az llatoknak, pl. Vadzsradanstra 'Villmfog' oroszln szerepel, nem pusztn "a farkas", "a rka", mint Eurpban Aiszposztl napjainkig. A Rmjana is a trtneti Ksala orszgba s Ajdhj vrosba helyezi a cselekmnyt. Ksala virgz szak-indiai tartomny volt az i.e. I. vezred derekn, a Gang (Gangesz) folytl szakra, a mai Oudh vidkn; Buddha trti tevkenysge nagyrszt itt zajlott le. A bkken az, hogy Ajdhj vros a trtneti forrsokban nem szerepel Ksala fvrosaknt. gy ltszik, a Rmjana keletkezsnek korra - az i.e. utols szzadokra - mr regebeli, elhomlyosult emlk nvv vlt Ajdhj, amellyel egyb, mitikus trtnetekben is tallkozunk, mint rgmlt korok vrosval.

Ksala-fldtl keletre fekdt Vidha orszg - az eposzban Szt kirlylny szlfldje -, amelynek valban ltezett Dzsanaka nev kirlya, "valaha, sidben, rg", az i.e. 9-8. szzad tjn, teht j fl vezreddel Vlmki eltt. Ezzel kapcsolatban is feltn, hogy a hagyomny semmit sem tud a bkezsgrl ismeretes, legends hr Dzsanaka kirly Szt nev lenyrl. gy ltszik, Dzsanaka nevhez ugyangy tapadtak ksbbi idbl legendk, mint nlunk Mtys kirlyhoz.

Az eposz tbbi szereplje - Rma s atyja, Dasaratha, stb. - teljesen ismeretlen az egykor trtneti hagyomnyban, teht kitallt, mesebeli alakok.

gy a Rmjana cselekmnye mess tma, fiktv szereplkkel, akik mell egy legendss vlt uralkod nevt is besztte az eposz, s hasonlan jrt el rgmlt idk elhomlyosult emlk orszgainak, vrosainak nevvel. Hasonl a helyzet a msik nagy eposzban, a Mahbhratban, amely nhny tnyleges trtneti s fldrajzi nevet is felhasznl, de zmmel kitallt nevekre s esemnyekre pl.

A mess Lank szigett, Rvana dmonkirly szkhelyt, a ksbbi hagyomny Ceylonnal azonostotta, s e hagyomny alapjn vette fel a szigetorszg a Sr Lank nevet 1947-ben. Egyltaln nem bizonyos, hogy a Rma-rege ltrejttnek idejn valban erre a szigetre gondoltak, vagy inkbb a messzi cenban fekv sziget ugyanolyan mesebeli tj volt csupn, mint a magyar npmesk perencis-tengerben fekv szigete a htfej srkny kacsalbon forg vrkastlyval. A mlt szzad eurpai mtoszmagyarzatai sorn felmerlt az az elgondols, hogy Lank meghdtsa az rja civilizci dl fel trtn terjeszkedst jelkpezi, br kiss klns a Rma oldaln harcol majmokat s medvket az rja civilizci kpviselinek tekinteni.

Npmesei jelleg a szereplk jellembrzolsa is. A mese mindig sarkt, fszereplit kizrlag j tulajdonsgokkal ltja el: btrak, ersek, gyesek, jszvek, ppgy, mint Rma kirlyfi s vi. A npmesei ellenfl viszont - az irigy vetlytrs, a srkny, s fleg a boszorkny - maga a megtesteslt gonoszsg, mint a rksaszk a Rmjanban. rnyaltabb jellembrzolst s a mindennapi valsghoz kzelebb ll jeleneteket nem ismer Vlmki eposza, eltrleg a relisabb brzolsmd Mahbhrattl.

A Rmjana nem csupn annak ksznheti pratlan npszersgt Indiban, hogy Vlmki nagy terjedelm, nagy llegzet, mvszi kidolgozs epossz alaktotta a mesetmt. Dnt sikert azltal rte el, hogy hamarosan - valsznleg a papi krkben trtnt rsba foglals sorn - vallsos sznezetv dolgoztk t az eredetileg teljesen vilgi (mesei) jelleg eposzt: Rma kirlyfit megtettk Visnu isten fldi megtesteslsv. Indiban Visnu kultusza az idszmtsunk kezdete utni szzadokban megersdtt, s kialakult Visnu tz fldreszllsnak (avatra) mtosza; ezek kzl a hetedik lett Rma testben trtnt szletse. Az eposz eredeti szvegrszeiben ennek mg nincs nyoma. A fordtsunkban olvashat bevezet rsz Rma s testvrei csodlatos szletsrl, az istenek s a rksaszk ellenttrl, Visnu isten testet ltsrl utlagos hozztolds eredmnye. Megfigyelhet, hogy az eposz tovbbi rszben sz sem esik Rma isteni szrmazsrl: kznsges haland gyannt harcol, sebesl meg, nyer kegyet az istenektl, s nem hasznlja az ifjkorban Visvmitra remettl kapott varzsfegyvereket, amelyekrl az utlag hozztoldott bevezet rsz beszl. Az eurpai filolgiai kutats megllaptotta, hogy az eposzbl csak a II-VI. knyv eredeti, az els knyv ("A gyermekkor knyve") s a hetedik knyv ksbbi hozztolds eredmnye.

Ezzel sszhangban ll az a krlmny, hogy az els knyvbe mintegy tucatnyi, a cselekmnyhez egyltaln nem kapcsold epizd, mitikus trtnet van beszve, amelyeknek hse nem is Rma, csupn a kirlyfi szrakoztatsra vagy okulsra adjk el blcs remete mesterei. Ezeket a trtneteket jelen fordtsban mellztk; valamennyi megtallhat az 1964-ben megjelent Mahbhrata, Rmjana cm ktetben. E betoldott epizdok kzl csak azokat vettk fel fordtsunkba, amelyekben Rmrl esik sz. Ezeknek egy rsze valamilyen alakban valsznleg mr az eredeti szvegbe beletartozott, ugyanis a msodik knyv mr a cselekmny kzepbe vezet, s visszautal az elzmnyekre: Rma ifjkori ernyeire, azonban nehezen llapthat meg, mi az eredeti s mi az tdolgozs vagy betolds az els knyvnek ezekben a rszeiben. Feltehetleg eredetileg is sz esett Rma nevelkedsrl s hzassgrl, viszont bizonyra ksbbi betolds a lldozat sorn lezajl csods jelenet, amit az is bizonyt, hogy nmagnak is ellentmond a szveg. Elszr magtl a lldozattl termkenyl meg a hrom medd kirlyn, ami a npmesk "varzslatos fogantats" motvumnak jellegzetes szanszkrit megfelelje (magyar npmeskben Babszem Jank a legismertebb pldja). Ezutn rejtlyes alak jelenik meg varzsitallal, s ettl esnek teherbe a kirlynk.

Ellentmonds van az els knyv s az eposz tovbbi rsze kztt abban is, hogy az els knyv lerja Rma s hrom ccse hzassgt, mg a ksbbiekben Laksmana mint ntlen fiatalember szerepel.

Bonyolultabb a testvrek szmnak krdse. A ngy testvr kzl gyakorlatilag csak hrom (Rma, Laksmana, Bharata) jut szerephez az eposzban. A negyediket, Satrughnt csak elvtve s szinte flsleges toldalkknt emlegetik. A kirlynk szma is hrom, ami logikusan hrom finak felelne meg brmely npmesben, s csak ikerfiak szlsvel jn ltre a ngyes szm. A lldozatnl is csak hrom rszre metlte szt a lovat a legidsebb kirlyn. gy ltszik, a Rma-regnek kt klnbz vltozatt vonta ssze Vlmki, amelyek kzl az egyikben ikrek szerepeltek.

A cselekmnytl fggetlen (fordtsunkban mellztt), betoldott epizdok nagy rsze az Ajdhjtl keletre fekv terlet egyes fldrajzi helyeihez fzd legenda. Ez a vidk volt az i.e. 3. szzadban uralkod Maurja-dinasztia kzpontja, amely elszr egyestette egsz Indit, meghdtva a flsziget dli rszt s Ceylont is. Nem lehetetlen, hogy e legendss vlt, rgi dinasztia emlke ksrt a nhny szzaddal ksbbi regkben. Azonban feltn, hogy sem a tnylegesen itt l npeket, sem a birodalom egykori fvrost, Ptaliputrt nem emltik az epizdokban (s msutt sem az eposzban).

Ezek a regk a ksbbi idk n. szthala-purna ('helyi legenda') mfajnak megfeleli, s minden bizonnyal annak ksznhetik bekerlsket az eposzba, hogy az eredetileg lszban hagyomnyozott eposzt rsba foglal papok Rma isteni tlnyegtsn kvl a maguk helyi vallsos trtneteivel is igyekeztek megtzdelni a szveget. Ezek a trtnetek kzpton llnak a vilgi nekmondk regeszer elbeszlsei s a ksbbi idk hitbuzgalmi cl, papi legendi kztt.

Flsleges alak az eposz cselekmnye szempontjbl az els knyv legendit elmond Visvmitra remete, akinek jelenlte Dasaratha hzi papja, Vaszistha mellett indokolatlan. Visvmitra segtsgkrse s a vele men Rma rksasza-l kalandja taln az eposz egyik ksbbi szvegrsznek utlagos kisznezse. A III. knyv 38. fejezetben (amely fordtsunkban nem szerepel) emlti rviden az aggd Mrcsa rksasza, hogy Rma gyermekkorban mr egyszer megsebezte. Ezt az esetet adja el rszletesen az I. knyvbe betoldott epizd. A betolds ksi eredett nyelvi bizonytk is mutatja: a szanszkrit szveg Ttak rksaszt jaksin - 'boszorkny' - szval jelli, ami ksbbi idk szhasznlata a szanszkritban. Az egsz Ttak-epizd nem egyb, mint a Srpanakh-jelenet elrevettse.

Hasonl jelleg betoldsok (helyi legendk) elvtve msutt is elfordulnak az eposzban, elssorban a III. knyvben, ahol Rma erdei remetelete alkalmat nyjtott jtatos remete-trtnetek utlagos beiktatsra. Ezeket fordtsunkban mellztk.

Teljes egszben mellztk az eposz utols, hetedik knyvt, amelyet mr az kori hagyomny is hozztoldsnak minstett, s ppen ezrt "Fggelk-knyv" (Uttara-knda) cmmel ltott el. Fordtst a fentebb emltett ktet tartalmazza. Szmos egyb rege mellett azt beszli el, hogy Rma a Szt tisztasgt igazol tzprba utn jbl eltasztotta nejt, mert kikezdte a pletyka Rvana hzban trtnt tartzkodsrt. Sztt Vlmki remete fogadja be serdei remetetanyjn, ahol a kirlyn ikreket szl. A fikat Vlmki megtantja atyjuk versbe szedett trtnetre, az ltala szerzett Rmjanra. A fik eladjk a kltemnyt atyjuk udvarban, aki rjuk ismer, s anyjukkal egytt visszafogadja ket. m a sokat szenvedett Szt a Fld istennjhez fordul: ha igaz, hogy mindig hsges volt frjhez, fogadja be t a fld! A fld megnylik, trnusn lve kiemelkedik belle az istenn, s Sztt keblre lelve, elsllyed vele.

A trtnet a tmavarici jellegzetes esete. Emellett azonban a "Fggelk-knyv" sajtos fnyt vett a ngy testvr viszonyra. Mg az eredeti eposzban mind a ngyen a testvri szeretet mintakpei, a VII. knyvben Rma egy aprsg miatt szmzetsbe s ritulis ngyilkossgba kergeti Laksmant, s kiutastja Ajdhjbl Satrughnt. Ennek a testvrvillongsnak a rgebbi szvegrszekben nincs nyoma, gy nyilvnval, hogy a regnek ez a vltozata az eposz ksbbi felduzzasztsnak s sszekuszldsnak az eredmnye.

Visszatrve az eposz eredeti szvegrszhez, a II-VI. knyvben (s az I. knyv egyes szakaszaiban) eladott f cselekmnyhez, megllapthat, hogy a Rmjana egy szerz jl tgondolt, arnyosan megszerkesztett malkotsa, mint pl. Homrosz lisza. Nem hasonlthat az vszzadok alatt ltrejtt, llandan bvtett Mahbhrathoz, vagy a trk npek nekmondk ltal hagyomnyozott, nemzedkek hossz sorn t kialakult s szmtalan vltozatban l hskltemny-ciklusaihoz. Csupn annyiban ll fenn hasonlsg az utbbiakhoz (de ugyanakkor az liszhoz is), hogy Vlmki mve is lszban keletkezett, lszban rizte az nekmondi hagyomny, s csak nhny vszzad mltn foglaltk rsba, valamikor idszmtsunk els vszzadaiban. Az lszbeli hagyomnyozs azonban kt vezreden t tovbb lt: e szzad elejig gynyrkdtettk az indiai falvak rstudatlan parasztsgt vndor nekmondk a Rmjana modern nyelvi tdolgozsainak folyamatos eladsval estnknt, a napi munka befejeztvel.

gy ltszik, egymstl fggetlenl, hrom helyen trtnt a szveg lejegyzse az nekmondk ajkrl: valahol szak- vagy Kzp-Indiban, tovbb szakkelet-Indiban (Benglban), valamint szaknyugat-Indiban (Kasmrban), tudniillik a 14. szzad ta rnk maradt kziratokban ez a hrom vidk klnl el egymstl. A bengli kziratok ltszanak legksbbieknek: utlagos betoldsokban, nyjtsokban, dsztsekben ezek a leggazdagabbak.

A dszt, bbeszd eladsmd azonban nem csupn a ksbbi szvegvltozatokra jellemz. Vlmki eredeti szvegnek is ez a hosszadalmas, rszletez lers a f stilisztikai sajtossga. Az egyes szereplk ernyeit, a tjak szpsgeit, vrosok gazdagsgt lvezettel ecseteli hossz sorokon keresztl a klt, s a prbeszdek, vitk rvelseit oldalakra nyjtja. Eredetileg az lszbeli eladsra vezethet vissza ez a rszletez eladsmd. Nomd npek hsi nekeiben szintn megtallhat, s nem idegen az lszbeli przai epiktl: a npmestl sem. Nagy Olga, a tapasztalt erdlyi npmesekutat mutatott r, hogy ahol mg eleven gyakorlatknt l a mesemonds, a tehetsges mesemondk rszletezbben adjk el ugyanazt az esemnyt, mint a npmese kihalsnak fzisban a trtnetet csontvz-szikrsgra lesovnyt eladk.

A stlus dszessge, rszletez eladsmdja tekintetben feltn klnbsg figyelhet meg a Rmjana f cselekmnye s az eposzba akr utlag betoldott, akr mr eredetileg is benne foglalt epizdok kztt. A f cselekmny rszletez stlusval ellenttben, a tle fggetlen epizdok kifejezetten szkszavak, tmrek, az esemnyek lersra szortkoznak, stilris dsztsek nlkl. Egymondatos rvidsggel tudatnak olyan mozzanatokat, amelyeket a fszveg hosszasan ecsetelne, pl. a szereplknek valamilyen cl elrse rdekben vgzett, ritulis nsanyargatst vagy az nsanyargats rdemrt nyert gi ajndkokat. gy ltszik, a kisepika (amelyet az epizdok kpviselnek a kt eposzban) nll stlushagyomnyokkal rendelkezett, eltrleg a nagyepikai dszes stlustl.

A kvetkez szzadok epikjban a dszt, lrai elem tlburjnzott a cselekmny rovsra, amely szinte semmiv zsugorodott s nlltlann vlt. A kt nagyeposz valamelyik jelenett vagy rvid, nhny soros utalst dolgoztk fel a ksbbi kltk tbb szz vagy tbb ezer soros terjedelemben. Ez a "keleti daglyossg" vlt a klasszikus szanszkrit epika, az n. kvja-kltszet f jellemzjv, nmileg a ksi grg epyllionokhoz, liriko-epikus kltemnyekhez hasonlthatan. A pldakp elvileg a Rmjana volt, amelyet az di-kvja, 'els kltemny' jelzvel illettek, azonban Vlmkinak, az di-kavi, 'els klt' eszmnykpnek elbeszl tehetsgt a ksbbiekben senki sem kzeltette meg.

Ez a szszaport, daglyos eladsmd mr a Rmjana eredeti szvegrszeinek utlagos felduzzasztsakor is rvnyeslt. Ha nem nll, fggetlen trtnetek keldtek be a szvegbe, hanem a f cselekmny eladsa sorn addott alkalom egy-egy hs dicsretre, fegyverzetnek lersra, egy tj szpsge fltti radozsra, az utlagos stilizls kimerthetetlen bsggel tudta szaportani a szt, messze tltve az eredeti szveg dszes eladsmdjn. Jellegzetes plda erre Rma varzsfegyvereinek lersa az eposz els knyvben. A 27. fejezetben Ttak boszorkny elpuszttsa utn Visvmitra remete varzsfegyverekkel ajndkozza meg Rmt. A fegyverek felsorolst fordtsunkban t sorra rvidtettk:

Megkapod Visnu flelmes hajtkorong-fegyvert,
Indra lesjt villmt, Siva rettent szigonyt,
Brahmnak, a Teremtnek drdjt, mely mindent lever,
a Hall Ura pnyvjt, Varuna kemny ktelt,
s a Szellemkirly fegyvert, a Kbt varzsgerelyt.

A teljes szveg sz szerinti fordtsa (przban) gy hangzik:

"Neked adom a Hadak igen csodlatos hajtkorongjt, Raghu-sarj,
s a Trvny hajtkorongjt, te hs, valamint a Vgzet hajtkorongjt,
tovbb Visnu flelmes hajtkorongjt, valamint Indra hajtkorongjt,
a Villm-fegyvert, frfiak legkivlbbika, s Siva rettent szigonyt,
s a Brahmafej fegyvert, s a Ndgerelyt, Raghu-sarj,
s Brahm fellmlhatatlan drdjt is neked adom, erskar,
s kt buzognyt, Kakutsztha-sarj, a Gmblyt s a Cscsost,
e kt izzt, neked adom, kirlyfi, frfiak tigrise,
s a Hall pnyvjt, Rma, valamint a Vgzet pnyvjt,
s Varuna fellmlhatatlan pnyva-fegyvert is neked adom,
s a kt mennykvet is ajndkozom, Raghu-sarj, a Szrazat s a Nedveset,
s tadom a Rudra-fegyvert s a Nrjana-fegyvert,
s a Tzisten kedvenc fegyvert, amelynek neve: Lngnyelv,
s neked adom a Szlisten fegyvert, a Legels nevt, Raghu-sarj,
s a Lfej-fegyvert, valamint a Kcsag-fegyvert,
s a kt Hatalmat is neked adom, Kakutsztha-sarj, te bntelen,
a szrny Csontvz-buzognyt s a Koponya-klzt,
amelyeket a dmonok hordoznak, mindezeket neked adom,
s a szellemblcsek fegyvert, amelynek neve: rvend,
a kardok gyngyt, erskar kirlyfi, neked adom,
a Szellemkirly kedvenc fegyvert, amelynek neve: Kbt,
az Elaltatt s Elzsongtt is odaadom, s a Mmortt, Raghu-sarj,
a Tkrzt s a Fonnyasztt, a Szikkasztt s az Ernyesztt,
s az ellenllhatatlan Vgyat, a Szerelemisten kedvenct,
s a dmonok kedvenc fegyvert, amelynek neve: rjt.
Vedd t tlem, frfiak tigrise, nagy dicssg kirlyfi,
a Stttt, frfiak tigrise, s a nagyerej Akaratost,
s az ellenllhatatlan Enyszetet, s a Buzognyost, kirlyfi,
az Igazsg fegyvert, erskar, valamint a hatalmas Hamissgot,
a flelmetes Er-fnyt, az ellenfl erejnek elapasztjt,
a Hold fegyvert, a Dr nevt, s az s-Mester fegyvert, a Megktt,
s a Szerencse szrny, hegyes nyilt, s az skt is.
Ezeket a kedvk-szerinti-alakakat, nagyerejeket, erskar Rma,
vgtelen hatalmakat, vedd birtokodba gyorsan, kirlyfi!"

Fordtsunkban a Rmjana eredeti rsznek szvegt egynegyed rszre rvidtve adjuk: a II-VI. knyv terjedelme eredetiben kb. 36 ezer sor, fordtsunk terjedelme kb. 9 ezer sor. A szksgszer rvidts sorn a cselekmny minden lnyeges mozzanatt megriztk. A nagyarny rvidtst rszben azltal rtk el, hogy egsz fejezeteket kihagytunk, ha azok csupn egy-egy jelenetet rszleteztek hosszasan, pl. elnyjtott szvltsokat tartalmaztak. Mindeme rszeknl a cselekmnyt tovbbviv, tartalmi elemet meghagytuk. A fejezetszmozsbl kitnik, hol s mennyit hagytunk el. Msrszt a lefordtott fejezetekben is vgrehajtottunk szksg esetn olyan rvidtseket, mint amelyet fenti pldnk mutat. A fejezetek hosszsga az eredetiben tlagosan 50-100 sor; fordtsunkban ennl rvidebb. A lefordtott rszekben semminm vltoztatst (sszevonst, tmrtst, thelyezst stb.) sem eszkzltnk az eredeti szveghez kpest. Fordtsunk minden sora ugyangy hangzik s ugyanolyan sorrendben kvetkezik, mint a szanszkrit eredetiben. Csupn a verstoldalk gyannt hihetetlenl srn hasznlt megszltsok szmt mrskeltk. Szintn fenti pldnk mutatja, hogy a sor kitltse kedvrt lpten-nyomon kzbeszrja a klt (fleg sorvgen) Rma vagy msok megszltst, sok vltozatban: Raghu-sarj, Iksvku-ivadk, erskar, frfi-tigris, bntelen vitz stb. E henye toldalkszavakat nagyrszt mellztk.

Mindvgig mellztk az egyes fejezetek vgn ll, lrai zrstrfkat. A Rmjana sajtossga ugyanis, hogy a fejezetek utn igen gyakran (rendszertelenl) egy vagy tbb versszak szubjektv reflexiknt visszautal a fejezet cselekmnyre, anlkl, hogy a cselekmnyt tovbbvinn, elbeszl elemet tartalmazna. A szvegsszefggst megszaktjk ezek a zr versszakok, mert a kvetkez fejezet nem ezekhez, hanem az elz fejezet utols soraihoz kapcsoldik. Versformjuk mindig eltr a szanszkrit elbeszl kltszet hagyomnyos formjtl, a slktl, amely (kevs kivtellel) az egsz Rmjann vgigvonul; a zrstrfk a legklnbzbb lrai versmrtkeket alkalmazzk. Pl. zrstrfa kveti az I. knyv 18. nekt, ahol Dasaratha kirly Visvmitra rkezsnek okt tudakolja, s a remete a kvetkez (19.) nek kezd soraiban vlaszol, de a kt nek kz flsleges ngysoros versszak van iktatva:

"dv jttdn! Szlj, mit kvnsz? Legfbb rmm az nekem,
ha megtisztelsz parancsoddal. Szolgd vagyok, szent frfi!"

Amikor a sziveket-vidmit szt
Dasaratha rdzsa kimondta tisztelettel,
a remete megrlt a blcs beszdnek,
a fejedelem neki tett igretnek.

A kirlyok oroszlnja hdolatnak megrlt
a nagy szentsg papi blcs, s rvendezve felelt neki, stb.

A zrstrfa versmrtke itt puspitgr:

U U U U U U - U - U - -
U U U U - U U - U - U - -

A ksbbi kvja-kltszet tvette ezt a zrstrfa-technikt Vlmkitl, de azzal a klnbsggel, hogy a zrstrfa bepl a szvegsszefggsbe, nem lg ki belle.

A szanszkrit epikus versmrtk, a slka 16 sztagos, idmrtkes sor, amelyet kzpen, a 8. sztag utn metszet vg kett. Csak a flsorok vgnek idmrtke van megktve, a flsorok els fele ktetlen. Kt sor alkot egy versszakot. Egy sor kplete:

U U U U U - - U I U U U U U - U -

Pldul:

Ksal nma muditah szpht dzsanapad mahn
Ksala gazdag orszga. Virgz, nagy birodalom.

A sorvg mrtkt szigoran betartjk, az els flsor vgn gyakran laztanak, mint az idzett plda mutatja. Fordtsunkban - knytelensgbl - a sorvgen is laztsokat engedtnk meg.

Ritkn szerepel (elssorban a VI. knyvben, csatajelenetek lersnl) a tristubh versforma (n. upndravadzsr vltozatban), amely ngysoros:

U - U - - U U - U - -

Mahszikrttgra ivcsalndrah.
Mint ris kard lemetlte hegycscs.

Fordtsunkban a legelterjedtebb indiai szvegkiads, az n. bombay vulgata szvegt vettk alapul, amely a szvegvltozatok kzl ltalban a legolvasmnyosabb alakokat hozza; emellett figyelembe vettk az jabb kritikai kiads eltr olvasatait.

Magyar nyelven elszr Szsz Kroly ismertette a Rmjant, A vilgirodalom nagy poszai cm mvben (1881). lvezetes, regnyszer szvegg dolgozta t Baktay Ervin, a vgleges, visnuita vltozat szellemben, tartalmilag hven kvetve az eredetit (Rmjana s Mahbhrata, 1960). A betoldott epizdokat tartalmaz, 1964-ben megjelent kiadvny fordti kzl Jnosy Istvn 1978-ban Rmjana cmmel nll ktetben is kiadta az ltala versbeszedett trtneteket, przai sszekt szveggel ismertetve a f cselekmnyt.

Indiban a Rmjana - s a Mahbhrata - fordtsa, illetleg tdolgozsa a legtbb mai irodalom els, mig klasszikusnak szmt mve lett, a tamil Kamban (10. sz.) Irmavatram ('Rma testetltse') cm tkltstl a hind Tulszdsz (16. sz.) Rm-csarit-mnasz ('Rma letnek szent tava') htatos hangvtel, lrai eposzig. India hatrain tl, az indiai hind-buddhista kultrkrbe tartoz hts-indiai s indonziai terleten szintn rendkvl nagy volt a Rmjana hatsa, de rszben ms jelleggel. Mg Indiban irodalmi tdolgozsok trgya lett Vlmki szvege, a dlkelet-zsiai npeknl mindenek eltt a npkltszet forrsv vlt. Sok vltozatban, ersen eltr szvegekkel keletkeztek verses trtnetek, legendk, mesk a Rmjana hseinek viselt dolgairl, elssorban Hanumn majomrl, gyhogy helyenknt valsgos "majom-eposzok" jttek ltre a folklrban. Egyes kutatk vlemnye szerint ezek a npi vltozatok nem Vlmki eposzn alapulnak, hanem Vlmki is a hts-indiai folklr is egymstl fggetlenl mertett az ratlan npkltszeti anyagbl.

Legkorbban (taln az I. vezred derekn) valsznleg Jva szigetn folklorizldott a Rmjana; irodalmi feldolgozsa 925 krl keletkezett Szerat Rmjana cmen. A szomszdos Bali szigetn is hamarosan megjelentek a Rmjana-tdolgozsok. Feltehetleg nem sokkal ksbbiek a thai (szimi) folklr Rma-trtnetei (Ramakien), amelyekbl I. Rma kirly (1782-1809) nevhez fzdik nagyterjedelm irodalmi eposz megalkotsa. rdekessg kedvrt - s a thai Ramakien nll irodalmi rtknek bizonysgul - megemlthet, hogy 1989-ben Satya Vrat Shastri, a delhi egyetem professzora, visszafordtotta szanszkritra a thai eposzt. A khmer (kambodzsai) folklrban, majd az irodalomban mr az I. vezred vge fel a legnpszerbb tma volt a Reamker. A malj irodalomban mind npi, mind irodalmi, mind verses, mind przai vltozatban kzponti helyen llt a 12. szzadtl kezdve a romantikus-regnyes Hikajat Szeri Rama ('Rma kalandjai') tdolgozs.

A npktszeti s irodalmi tdolgozsok mellett egyedlll mvszeti g forrsv vlt a Rmjana Indonziban s Hts-Indiban: rnyjtkok tmjv. Az rnyjtk (jvai nevn wajang) az indonz szigetvilg, fknt Jva s Bali npi sznjtka. Brbl kivgott, lapos figurkat mozgatnak ttetsz kperny (kifesztett vszon) mgtt, htulrl megvilgtva. A jelenetekhez elad mondja a ksr szveget, esetleg monoton zeneksrettel. Mr a 8. szzadban, st valsznleg korbban is npszer volt a wajang-jtk Jvban. A jtk tmi a Rmjana s a Mahbhrata egyes trtnetei voltak. Az rnyjtk hamarosan Thaifldre is tterjedt, nang nven. Ebbl a sajtos thai mvszeti gbl mertett Rmjana-jelenetek szolgltatjk ktetnk kpanyagt.

 
BEJELENTKEZS
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Regisztrci
Elfelejtettem a jelszt
 
IRODALOM
 
E-KNYVTR
 
NI JGA
 
NI JGA
 
Nhny szana - feltlts alatt
 
HRLEVL
E-mail cm:

Feliratkozs
Leiratkozs
SgSg
 

Nagyon ütõs volt a Nintendo Switch 2 Direct! Elemzést a látottakról pedig itt olvashatsz!    *****    Elkészítem születési horoszkópod és ajándék 3 éves elõrejelzésed. Utána szóban minden kérdésedet megbeszéljük! Kattints    *****    Könyves oldal - egy jó könyv, elrepít bárhová - Könyves oldal    *****    20 éve jelent meg a Nintendo DS! Emlékezzünk meg ról, hisz olyan sok szép perccel ajándékozott meg minket a játékaival!    *****    Ha érdekelnek az animék,mangák,videojátékok, japán és holland nyelv és kultúra, akkor látogass el a személyes oldalamra.    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG    *****    Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG    *****    Mindig tudnod kell, melyik kiköt&#245; felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG    *****    Akad mindannyijukban valami közös, valami ide vezette õket, a delaware-i aprócska kikötõvárosba... - FRPG    *****    boroszkány, vérfarkas, alakváltó, démon és angyal... szavak, amik mind jelentenek valamit - csatlakozz közénk - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    why do all monsters come out at night - FRPG - Csatlakozz közénk! - Írj, és éld át a kalandokat!    *****    CRIMECASESNIGHT - Igazi Bûntényekkel foglalkozó oldal    *****    Figyelem, figyelem! A második vágányra karácsonyi mese érkezett! Mesés karácsonyt kíván mindenkinek: a Mesetáros    *****    10 éves a Haikyuu!! Ennek alkalmából részletes elemzést olvashatsz az anime elsõ évadáról az Anime Odyssey blogban!    *****    Ismerd meg az F-Zero sorozatot, a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-szériáját! Folyamatosan bõvülõ tartalom.