Jegyzetek

1) Siva neve, a j�ga-hagyom�ny �t tartja az els� (�di) n�th�nak, azaz v�delmez� �rnak.
2) A r�dzsa (kir�lyi)-j�ga a medit�ci� j�g�ja, a legmagasabb tudat�llapot.
3) T�k�letess� v�lt j�gik.
4) A tejtenger kik�p�l�s�nek legend�j�ban Visnu isten tekn�s alakj�ban tartotta meg h�t�n a k�p�l�f�nak haszn�lt Mandara-hegyet.
5) M�rt�kegys�g, kb. 183 cm.
6) A sz�vegben k�tszer szerepel a tapasz (vezekl�s) sz�. Az egyik felt�telezhet�en helyesen dzsapa (mantr�k, azaz szent sz�vegek, im�k recit�l�sa).
7) Azaz: �lj�n r� a bal l�bsz�r�ra, �s a jobb l�b�t helyezze a bal combj�hoz.
8) L�sd: I. 46.
9) A Kundalin� egy k�gy�val szimboliz�lt energia, mely a k�zponti csatorna (szusumn�) bej�rat�t elz�rva szunnyad. A j�gi c�lja ezen energia fel�breszt�se, s a k�zponti csatorn�n �t a fejtet�ig val� emel�se.
10) A csandra (hold) itt jelentheti a f�rfimagot vagy a fej egy meghat�rozott pontj�t, amelyb�l "nekt�r" cs�p�g (l�sd: III. fejezet).
11) Szusumn�: a k�zponti testvezet�k, csatorna (n�d�). A j�gi c�lja, hogy a Kundalin�t ezen a csatorn�n f�lfel� �ramoltatva a koponyatet�ig juttassa, ily m�don el�rve a megv�lt�st.
12) Az I. 18. versben Szv�tm�r�ma a nem-�rt�st a f�bb szab�lyok k�z�tt eml�ti.
13) A n�d�k a hindu elk�pzel�s szerint a testet beh�l�z� finom energia-csatorn�k, melyekben a testleveg�k �ramlanak. Legfontosabbak a szusumn�, az id� �s a pingal�.
14) A testben �raml� �t leveg� (pr�na, ap�na, ud�na, vj�na �s szam�na) egyike.
15) A kumbhak�kr�l (l�legzet-benntart�sr�l) l�sd a II. fejezetet, a 43. verst�l.
16) Az unman� (tudatoss�g n�lk�li)-�llapotr�l l�sd a II. 42. verset, ahol az unman� szinonim�jak�nt a man�nman� (tudatoss�g n�lk�li tudat) sz� szerepel.
17) A h�rom bandha (z�r) a torok, a has, illetve a v�gb�l �sszeszor�t�sa a c�lb�l, hogy a testleveg�k a szusumn�ba �ramoljanak. L�sd a III. 10-31. verseket.
18) A kh�csar� (�gben j�r�) nev� mudr�r�l (jelk�pes testtart�sr�l) l�sd: III. 32., a n�d�r�l (bels� hangr�l), valamint a laj�r�l (felold�d�sr�l) pedig IV. 64.
19) Egyes komment�rok szerint a legf�bb istens�gre.
20) A sakti (er�, energia) a Kundalin� szinonim�ja is.
21) A mudr�kr�l l�sd a III., a tiszt�t� gyakorlatokr�l pedig a II. tan�t�st.
22) K�nai datolya (Zizyphus jujuba).
23) Aszat vagy b�zaszat (Asa foetida). Gyant�j�b�l hagym�hoz, fokhagym�hoz hasonl� �z� f�szert k�sz�tenek.
24) Olvasztott vaj.
25) Uborkaf�le.
26) Pr�n�j�ma: l�legzet-szab�lyoz�s, megny�jt�s illetve visszatart�s.
27) Azaz a szusumn�ban.
28) Tiszta tulajdons�gokkal rendelkez� elm�vel.
29) A kumbhak�kr�l (l�legzet-benntart�sr�l) l�sd a II. fejezetet, a 43. verst�l.
30) A h�rom testnedv (d�sa) az epe, a testsz�l �s a ny�lka.
31) Kb. 7,5 cm.
32) Kb. 7 m�ter.
33) Ebben az �szan�ban a j�gi guggolva a sarkain �l, t�rdeit messze tartva egym�st�l.
34) Kb. 22,5 cm.
35) Pl. olajjal vagy m�hviasszal.
36) Szanszkritul divjadristi (tiszt�nl�t�s, clairvoyance).
37) Az istenek sz�ma bizonytalan, de gyakrabban mondj�k harminch�romnak.
38) Dzs�landhara bandha (torok-z�r) �s uddij�na bandha (has-z�r): l�sd a III. tan�t�st.
39)Azaz a szusumn�ba.
40) K�mad�va az ind szerelemisten.
41) A j�gin� n�i j�gi, var�zsl�n�.
42) A sz�vl�tusz, m�s n�ven an�hata-csakra, energiak�zpont a finomtestben, a sz�v t�j�k�n.
43) Csom�k a test energiah�l�zat�ban: a brahma-csom� a mellkasban, a visnu-csom� a torokban, a rudra-csom� a k�t szem�ld�k k�z�tt helyezkedik el.
44) szahita: egy�ttes, egy�tt j�r�, k�vala: mag�ban �ll�, egyed�li.
45) Az �gi, f�ldi �s f�ldalatti vil�g.
46) A hindu mitol�gi�ban az ezerfej� S�sa k�gy�d�mon test�n nyugszik a h�t pokol �s a h�t fels�bb r�gi� - az eg�sz vil�g.
47) A l�tuszvir�gokkal szimboliz�lt csakr�k (l�sd a sz�jegyz�ket).
48) A szusumn�.
49) A Kundalin�t.
50) A sz��sszet�tel els� tagja a vadzsra (itt val�sz�n�leg a h�mvessz�t jelenti), a m�sodik jelent�se azonban bizonytalan.
51) A nyolc term�szetf�l�tti k�pess�g Bh�dzsa J�gasz�tra-komment�rja szerint: atomnyiv�-, k�nny�v�-, s�lyoss�- illetve hat�rtalann� v�l�s, ellen�llhatatlan akarat elnyer�se, uralom
a test �s az elme f�l�tt, uralom az elemek f�l�tt �s a v�gyak beteljesed�se.
52) Sz�listenek.
53) A triv�n� (h�rmas �sszefoly�s) a Gangesz, a Jamun� �s a Szaraszvat� foly�k tal�lkoz�sa, itt az id�t, a pingal�t �s a szusumn�t szimboliz�lja.
54) A Him�laja egy szent magaslata a Gangesz forr�s�hoz k�zel, Siva isten lakhelye. A fenti sz�vegben a k�t szem�ld�k k�z�tti pontot, az �dny�-csakra hely�t jel�li, ami gyakori koncentr�ci�s pont a j�ga-gyakorlatok sor�n.
55) Vagy: "farpof�it �sse �ssze finoman."
56) A Kundalin� halott-szer� �llapota, azaz kiegyenesed�se.
57) Az em�szt�s t�z�t.
58) Euphorbia antiquorum.
59) Terminalia citrina.
60) A h�rom �t a nyel�cs�, a l�gcs� �s a nyelvcsap, avagy a garat, az orr�reg �s a sz�j�reg. Ezek tal�lkoz�s�hoz, vagy egym�s ut�n mindegyikhez kell odailleszteni a nyelvet.
61) Kiss� hom�lyos utal�s, val�sz�n�leg a nyelv odailleszt�s�re vonatkozik.
62) H�vely, m�h.
63) Ez a vers csak a Bihar School of Yoga �ltal kiadott sz�vegv�ltozatban szerepel.
64) A sz�ma a v�dikus kor szent, ritu�lis itala. Itt a "Holdb�l" cs�p�g� nekt�rra utal.
65) Mitol�giai k�gy�alak.
66) A tizenhatlevel� l�tusz a visuddha-csakra szimb�luma.
67)A M�ru az istenek szent hegye, egyben a gerincoszlop szimb�luma.
68) A "Holdb�l" cs�p�g� nekt�r.
69) A n�da itt tal�n a radzsaszt (a menstru�ci�s v�r illetve a n�i nemi szervek v�lad�ka) jelenti.
70) A manip�ra-csakra t�j�ka.
71) A "Holdb�l" foly� nekt�rt.
72) Az �dh�r�k (t�masz, alap) a csakr�khoz hasonl� k�zpontok a testben.
73) Napnak a k�ld�k feletti t�j�kot nevezik.
74) Lehets�ges, hogy a nekt�r szimb�luma.
75) Jelenthet izom�sszeh�z�st is.
76) Ez a vers csak a Bihar School of Yoga �ltal kiadott sz�vegv�ltozatban szerepel.
77) Tal�n a vizeletet jelenti.
78) A k�p�lika (kopony�s) egy koponyacs�sz�vel koldul� saiva szekta, illetve k�vet�inek neve.
79) A cs�ndr� (holdas, holdf�ny) sz� itt tal�n a f�rfimagot jelenti.
80) A Brihad�ranjaka-upanisad VI. 4. 4-5. r�sze szerint a mellkasra �s a szem�ld�kre.
81) A 99-103. versek csak a Bihar School of Yoga �ltal kiadott sz�vegv�ltozatban szerepelnek.
82) Gum�, (szanszkritul kanda), a prosztata k�zel�ben l�v� szerv, minden n�d� kiindul�pontja.
83) Kb. 23 cm.
84) Kb. 7,5 cm.
85) M�s n�ven sziddha-�szan�ban (ld. I. 39).
86) L�sd II. 59-67.
87) Kb. m�sf�l �r�ig.
88) A mandala (k�r, ciklus) sz�t ebben a kontextusban �ltal�ban negyven nap id�tartamnak ford�tj�k.
89) Szam�dhi (�sszerak�s, egyes�t�s): a legf�bb tudat�llapot, minden j�ga-gyakorlat v�gc�lja. L�sd a IV. tan�t�st.
90) Rudr�n� Rudra (Siva) feles�ge. Itt val�sz�n�leg a s�mbhav�-mudr� szinonim�jak�nt szerepel.
91) A vers sz�j�t�k a r�dzsa (kir�lyi)-j�ga lehets�ges jelent�seivel.
92) Itt val�sz�n�leg a menstru�ci�s v�rt, a f�rfimagot �s a "Holdb�l" cs�p�g� nekt�rt jel�lik.
93) A brahmannal (szem�lytelen vil�gl�lekkel) val� eggy� v�l�sb�l fakad� boldogs�g.
94) A karana (gyakorlat) sz� itt val�sz�n�leg a mudr�kra utal.
95) Karma (tett, cselekedet): ok-okozati t�rv�ny, mely szerint minden cselekedet�nk j�v�beni sorsunkat hat�rozza meg.
96) Brahmarandhra: a szahaszr�ra-csakra m�sik neve.
97) Utal�s az id� �s a pingal� csatorn�kra.
98) Az elm�ben lappang� hajlamok, eml�knyomok, �szt�n�k, mot�vumok: tkp. karmikus (eredet� �s hat�s�) cs�r�k.
99) M�s ford�t�k a rasza sz�nak f�rfimag helyett egy m�sik lehets�ges megfelel�j�t, a higanyt haszn�lj�k. Ennek oka val�sz�n�leg a f�m k�l�n�s tulajdons�ga (az egyetlen szobah�m�rs�kleten cseppfoly�s, "mozg�kony" f�m), valamint az ind alk�mi�ban �s �jurv�dikus orvosl�sban bet�lt�tt fontos szerepe lehet. Mindazon�ltal a fenti sz�veg�sszef�gg�sben nem teljesen indokolt a haszn�lata.
100) Siva isten p�rja, hitvese.
101) Nehezen �rtelmezhet� vers. Csak a Bihar School of Yoga �ltal kiadott sz�vegv�ltozatban szerepel. Az "�l�l�nyek saktija" kifejez�s val�sz�n�leg a Kundalin�ra utal. Az utols� mondat az �rz�kekre �s a testet alkot� elemekre vonatkozik.
102) V�d�k: az ind kult�ra legr�gibb szent sz�vegei. S�sztr�k: tank�nyvek. Pur�n�k: mitol�giai t�rt�netek.
103) Tantrikus m�vek, illetve tradicion�lis tan�t�sok, szent sz�vegek.
104) A V�d�kban szerepl� vagy azokhoz tartoz� szent sz�vegek.
105) A linga (f�rfi nemi szerv, fallikus jelk�p) Siva szimb�luma, Indi�ban vall�sos tisztelet t�rgya. Egyes komment�rok szerint ebben a versben a tisztelni ige a koncentr�lni, a linga az �tman (l�lek, �nval�), az �jjel �s a nappal pedig az id� �s a pingal� szimb�luma. Ezek szerint a mondat jelent�se: "Ne koncentr�ljon a l�lekre, am�g a jobb �s bal csatorna m�k�d�sben van." Lehets�ges azonban, hogy a linga sz� a szusumn�ra utal. Ekkor a mondat jelent�se: "Ne foglalkozzunk a szusumn�val, am�g a jobb �s bal csatorna m�k�d�sben van."
106) A j�ga-alv�s sor�n a gyakorl� alv�nak t�nik, tudatoss�ga azonban az �bers�g egy m�lyebb szintj�n m�k�dik.
107) R�ma Visnu isten egyik megtestes�l�se, a R�m�jana c�m� ind eposz f�h�se.
108) A sz�vegben az anala (t�z) sz� szerepel, de a mondat �rtelme szempontj�b�l helyesebb volna az anila (leveg�) haszn�lata.
109) Sz� szerint 1,25x10 milli�.
110) A sz�vegben szerepl� ghata sz�n�l szerencs�sebb volna a ghat� (er�fesz�t�s, szorgalmas gyakorl�s) haszn�lata, amely �ltal a 72. vers is �j �rtelmet nyerne.
111) An�hata (nem meg�t�tt), azaz mag�t�l sz�l� hang, a n�da (bels� hang) szinonim�ja.
112) A nagy �r (mah�s�nja) a k�t szem�ld�k k�z�tti ter�letet jelenti.
113) Azaz a szam�dhi �llapot�b�l.
114) A holdh�nap fele, azaz tizenn�gy nap.
115) �res, ny�lt t�r: a hang hordoz� k�zege.

Sz�jegyz�k

�din�tha - 'els� n�tha', Siva n�tha-j�gik �ltal adott neve.

an�hata n�da - 'nem meg�t�tt morajl�s/hang', ld. n�da.

ap�na - ld. testleveg�k.

�szana - '�l�s', a j�g�ban: 'testhelyzet'.

�tman - '�nmaga, �nval�, l�lek'.

bandha - ld. z�r.

bels� hang - ld. n�da.

bindu - 'pont, p�tty, cs�pp', [f�rfi]mag. A j�ga-tantr�ban igen nagy jelent�s�get tulajdon�tanak a f�rfimagnak, a mag feletti uralom a j�ga egyik f� c�lja.

Brahman - 'n�vekv�s, ki�rad�s, ige, gyarapod�s, var�zs', az abszol�t, �r�kk�val�, szem�lytelen vil�gszellem, az isteni forr�s, amib�l minden ki�rad, s amibe minden visszat�r.

brahma-n�d� - a k�z�ps� testvezet�k (ld. szusumn�) egyik elnevez�se.

brahma-ny�l�s - (sz. brahma-randhra) a koponyatet�n l�v� ny�l�s, a szusumn� legfels�bb pontja. A j�ga c�lja a Kundalin�-energia e pontig val� emel�se.

csakra - 'ker�k, k�r', meghat�rozott szirom-sz�m� l�tuszokkal szimboliz�lt energiacentrum a finomtestben. H�t ilyen csakra van: a m�l�dh�ra-csakra a v�gb�lny�l�s �s a nemi szerv k�z�tt, a szv�dhisth�na-csakra a nemi szerv �s a gyomor k�z�tt, a manip�ra-csakra a k�ld�kt�jon, az an�hata-csakra a sz�vn�l, a visuddha-csakra a torokt�j�kon, az �dny�-csakra a k�t szem�ld�k k�z�tt �s a szahaszr�ra-csakra a koponyatet�n.

csandra - 'hold', t�bbjelent�s� sz�: a bal orrlyuk (id�); a fej egy meghat�rozott pontja (ld. Hold); ill. a f�rfimag (?).

csod�s (term�szetf�l�tti) k�pess�gek - ld. sziddhi.

csom� - (sz. granthi) meghat�rozott csom�k a finomtestben:
a brahma-csom� a mellkasban, a visnu-csom� a torokban �s a rudra-csom� a k�t szem�ld�k k�z�tt. A Kundalin�-energia felfel� haladt�ban ezt a h�rom csom�t �tf�rja.

dh�tu - 'testelem', azaz h�s, v�r, zs�r, ny�lka, vizelet, epe, f�rfimag. A klasszikus ind gy�gy�szat, az �jurv�da egyik kateg�ri�ja.

d�s�k - 'testnedvek', a testleveg�k (sz. v�ta), az epe (sz. pitta) �s a ny�lka (sz. kapha). A klasszikus ind gy�gy�szat, az �jurv�da egyik kateg�ri�ja.

elm�l�s - (sz. k�la) a szanszkrit sz� egyszerre jelent 'id�t' �s 'hal�lt' is.

gum� - (sz. kanda) a n�d�k kiindul�si pontja a finomtestben, a m�l�dh�ra csakra t�j�k�n.

guru - a j�g�ban j�ratos tan�t�mester.

hatha-j�ga - 'az er�kifejt�s j�g�ja', a j�ga egyik ir�nyzata,
a r�dzsa-j�g�hoz vezet� �t.

Hold - a fej egy bizonyos pontja, melyb�l a nekt�r cs�p�g, de jelenti a bal oldalt vagy a bal orrlyukat (id�) is.

id� - 'felfriss�t�', a bal orrlyuk, a baloldali f� testvezet�k.

igaz val�s�g - (sz. tattva) sz� szerint 'az-s�g, val�s�g', csak a szam�dhit megval�s�t� j�gi �ltal megtapasztalhat� val�s�g.

isteni l�t�s - (sz. divjadristi) egyfajta csod�s k�pess�g, amikor az ember a dolgokat a maguk val�s�g�ban k�pes l�tni.

j�ga - 'ig�z�s', az elme leig�z�sa.

j�ga-alv�s - a j�ga-alv�s sor�n a gyakorl� alv�nak t�nik, tudatoss�ga azonban az �bers�g egy m�lyebb szintj�n m�k�dik.

j�ga-tantra - a j�ga m�gikus-misztikus �ga, ill. az ilyen tartalm� sz�vegek neve.

j�gi - 'ig�z�', elm�j�t �s test�t leig�z� j�ga-gyakorl�.

j�gin� - n�i j�gi, var�zsl�n�.

j�ni - 'h�vely, m�h, n�i nemi szerv'.

karma - 'tett, cselekedet', ok-okozati t�rv�ny, mely szerint minden cselekedet�nk j�v�beni sorsunkat hat�rozza meg.

k�vala-kumbhaka - 'mag�ban �ll� l�legzet-visszatart�s', kil�gz�s �s bel�gz�s n�lk�li k�nnyed�n t�rt�n� l�legzet-benntart�s.

kumbhaka - 'faz�k, ed�ny', l�legzet-benntart�s, az egyik pr�n�j�ma-gyakorlat.

Kundalin� - '�sszetekeredett', a gerinccsatorna alj�n szunnyad� k�gy�-istenn�vel szimboliz�lt energia. A j�gi c�lja, hogy ezt az energi�t a szusumn�ban a fejtet�ig �ramoltassa.

laja - 'felold�d�s, megsz�n�s', medit�ci�s elm�lyed�s.

l�tes�l�s-ind�t�k - (sz. v�szan�) l�tcs�ra a tudatalattiban, melyb�l a tudatfolyamatok keletkeznek.

linga - 'jel, jelk�p', fallosz, fallikus szimb�lum, melyben Siv�t tisztelik.

l�tusz - ld. csakra.

mag - ld. bindu.

man�nman� - 'tudatoss�g n�lk�li tudat�llapot', a szam�dhi egyik szinonim�ja.

mantra - 'a gondolat hordoz�ja, besz�d, ima', m�gikus hang, hangsor, sz� vagy mondat.

M�ru - az istenek szent hegye, a gerincoszlop szimb�luma.

mester - ld. guru.

m�ksa - megszabadul�s az �jj�sz�let�sek k�rforg�s�b�l.

mudr� - 'pecs�t, lez�r�s, k�ztart�s, testhelyzet'. Olyan �sszetett j�ga-gyakorlat, melynek sor�n a j�gi �szan�t, pr�n�j�m�t, tov�bb� k�l�nf�le tantrikus praktik�kat v�gez.

mukti - ld. m�ksa.

n�da - a testben megsz�lal� misztikus hang. A n�d�n val� koncentr�ci� seg�ts�g�vel �ri el a j�gi a laja �llapot�t.

n�d� - energiavezet�k a finomtestben, a hagyom�ny szerint hetvenk�tezer n�d� h�l�zza be a testet. Ezekben �ramolnak a testleveg�k.

Nap - a k�ld�kt�j�k egy bizonyos pontja, ami elnyeli a Holdb�l cs�p�g� nekt�rt. Ezen fel�l jelentheti a jobb oldalt vagy a jobb orrlyukat (pingal�) is.

n�tha - 'v�delmez� �r', kiemelked� j�gi, a kilenc n�tha tan�tv�nyi k�z�ss�g�nek tagja.

nekt�r - (sz. amrita) a j�ga-tantra c�lja e nekt�r Holdb�l val� cs�p�g�s�nek meg�ll�t�sa.

Param�tman - a Legf�bb L�lek.

P�rvat� - 'a hegy le�nya', Siva isten hitvese.

pingal� - 's�rg�s', a jobb orrlyuk, a jobb oldali f� testvezet�k.

pr�na - ld. testleveg�k.

pr�n�j�ma - 'l�legzet-szab�lyoz�s, -megny�jt�s, -visszatart�s', a hatha-j�ga egyik fontos l�pcs�foka.

r�dzsa-j�ga - 'kir�lyi-j�ga', a j�ga legmagasabb szintje, a szam�dhi egyik szinon�m�ja.

radzsasz - e sz�vegben menstru�ci�s v�lad�k.

R�ma - Visnu isten egyik megtestes�l�se, a R�m�jana c�m� eposz f�h�se.

sakti - 'er�, energia, term�szet, anyag, Siva feles�ge', a Kundalin� szinonim�jak�nt is szerepel.

Siva - 'kegyes, �ld�sos', az egyik legjelent�sebb hindu isten, akit a j�ga ur�nak is tartanak.

szahita-kumbhaka - 'egy�ttes l�legzet-benntart�s', er�fesz�t�ssel v�grehajtott l�legzet-benntart�s.

szam�dhi - '�sszerak�s, egyes�t�s', a legf�bb tudat�llapot, minden j�ga-gyakorlat v�gc�lja.

szattvikus - igaz szellemi l�nyeg�, az igazs�g, j�s�g, tisztas�g, harm�nia �s �lland�s�g min�s�g�t hordoz�.

sziddha - t�k�letess� v�lt j�gi, f�listeni rang� l�ny, aki rendelkezik a nyolc csod�s k�pess�ggel.

sziddhi - 'siker, beteljes�l�s, (a nyolc) csod�s k�pess�g', �m. atomnyiv�, k�nny�v�, s�lyoss� valamint hat�rtalann� v�l�s, ellen�llhatatlan akarat elnyer�se, uralom a test �s az elme f�l�tt, uralom az elemek f�l�tt �s a v�gyak beteljesed�se.

szusumn� - 'igen kegyes', a k�z�ps� testvezet�k, a legf�bb n�d�. A gyakorl� c�lja, hogy a Kundalin�-energi�t e vezet�kben f�lfel� �ramoltatva a koponyatet�ig juttassa, ily m�don el�rve a megv�lt�st.

testleveg�k - t�bbf�le szanszkrit elnevez�s fordul el� a sz�vegben (pr�na, v�ta, v�ju, m�ruta, pavana, szam�rana) a n�d�kban �raml� leveg�k, energi�k: pr�na, ud�na, ap�na, szam�na, vj�na.

unman� kal� - a man�nman� szinon�m�ja.

Visnu - 'tev�keny, mindent �that�', az egyik legfontosabb hindu isten.

z�r - (sz. bandha) a torok, a has �s a v�gb�l �sszeszor�t�sa (dzs�landhara-, uddij�na- �s m�labandha), hogy a testleveg�k a k�z�ps� vezet�kbe �ramoljanak.